Pénzügyi válságkezelés, avagy mit tanulhatunk Görögország helyzetéből?
Az Európai Unió jövőjének szempontjából kulcskérdés Görögország államadósságának kezelése. A bizonytalanná váló helyi gazdasági és politikai atmoszférában elsődleges feladattá vált az ország szolvenciájának helyreállítása, hiszen az eurozóna általános stabilitásának hiánya, vagy (szélsőséges esetet tekintve) egy tagország rendezetlen és kontrollálatlan államcsődje főként kezelhetetlenségéből és előreláthatatlanságából fakadóan magával vonhatja a külkereskedelmi kapcsolatok fellazulását, végső soron a monetáris unió felbomlását. Az elmúlt közel két évtizedben az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutalap és számos nemzetközi hitelező jelentős erőfeszítésének köszönhetően Görögországnak 2017-ben már addig példátlan költségvetési kiigazítást sikerült megvalósítania, ami komoly sikerként könyvelhető el.
A dolgozatom rövid történelmi áttekintővel kezdődik, mely során átfogó kép rajzolódik ki a financiális válság mélységéről, potenciális veszélyforrásokról, a válság kezelésének főbb állomásairól, kiemelt figyelmet fordítva a meghozott stratégiai döntésekre.
A bevezetőt követően a tanulmány feltárt szakirodalmi források és elérhető gazdasági mutatószámok igénybevételével ökonometriai elemzést tartalmaz, minek folyamán az államadósság alakulására vonatkozóan panelbecslést végeztem ilineáris regresszió és általánosított momentumok módszerének segítségével, többek között Sávai-Kiss (2017) és Havlik és szerzőtársai (2022) módszertani megközelítésére építve. Az vizsgálat során az országokra jellemző makromutatók és országcsoportokra alkalmazott dummy-változók mellett a gazdaságpolitikai események hatása is szerepet kap.
Kutatásom eredményeképpen azonosítom az államadósságot meghatározó legfontosabb makrogazdasági változókat, valamint feltárom, hogy mely országok lehetnek hasonló tendenciákkal jellemezhetők, azaz megfigyelhetők-e hasonló mintázatok az eurozóna más tagállamainak gazdasági és politikai helyzetében.
