Boldogít-e a fenntartható fejlesztés?
Kutatásom tárgya a boldogság és a fenntartható fejlődést kapcsolata. Témaválasztásom a téma relevanciáján és színességén alapul. A kutatás két, ez elmúlt évtizedben a nemzetközi szférában nagy, illetve egyre nagyobb jelentőségű témakört ötvöz. Az egyik a 2015. szeptemberi ENSZ Közgyűlésen elfogadott „Agenda 2030”, amely 17 cél mentén fogalmazza meg a világ országainak egy ideális fejlődési irányát. A célok teljesítését folyamatosan nyomon követik, és ennek megfelelően rendszeresen megállapítják, hogy az egyes országok milyen mértékben teljesítették már ezeket (SDG Index). A másik pedig a boldogság vagy szubjektív jóllét (subjective well-being, SWB, más néven Cantril-létra), melynek mérése egyre nagyobb szerepet kap a gazdasági fejlődés elemzésében, más fejlődési mutatókat kiegészítve. A boldogságot tekintve például több országot tudunk felsorolni, ami a boldogság gazdaságtanával állami szinten foglalkozik, Magyarország jelenleg még nem tartozik közéjük.
Célom kimutatni a boldogság és fejlődés közötti általános összefüggéseket, akár az eltérő időbeli adatok összemérésével egy ok-okozati sejtést megfogalmazni. Kutatásom két irányból közelíti meg a témakört: egyrészt fontosnak tartom a rendelkezésemre álló kvantitatív információk összegzését és összehasonlítását, ezek forrásaként a fejlődés és boldogság oldalról az ENSZ jelentései, a segélyek oldaláról az OECD ODA, az IATI és az Európai Unió adatai állnak rendelkezésemre. Ezek megértéséhez azonban szükségesnek tartom az adatok hátterében álló tényezők, történetek feltérképezését, amelyre dolgozatom szintén kitér egy-két projekt megvalósítását, egy-egy ország helyzetét részletezve. Dolgozatom az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2020. márciusában kiadott boldogsági jelentés (World Happiness Report) 6. fejezetét gondolja tovább, amely a 17 fenntartható fejlődési cél teljesítésével és a boldogság kapcsolatával foglalkozik. A kutatásban megfogalmazott kritikák és javaslatok feldolgozását kiegészíteném a nemzetközi segélyek áramlásának felmérésével a „boldogítóbb fejlődési területek” szempontjából. A mutatók mélyrehatóbb elemzését R programban végzem.
