Regisztráció és bejelentkezés

Technológiai fejlődés és adatvédelem: kihívások és felelősség

A technológia rohamos fejlődése sok problémát felvet az adatvédelem kérdésével kapcsolatban. A szabályozásnak tartani kell a tempót, és készen állni a változásokra. Az adatokkal való visszaélések száma fokozatosan nő, ugyanakkor a technológiai fellendülés nem csak az adatokkal való visszaélésnek ad teret, hanem egyúttal az adataink védelmének is. Ennek céljaként jött létre a Privacy Enhancing Technologies (PETs), melyek adatvédelmet elősegítő technológiák, és bár nem nyújtanak jogi védelmet, jelentőségük miatt mégis nagy hatással vannak a szabályozásra. Az Európai Tanács segíti, hogy ezek a technológiák elterjedhessenek, hiszen közös cél a visszaélések csökkentése, és az adatalany védelme, hogy maga rendelkezhessen információi felett. A privátszféra megőrzése érdekében az adatkezelők is felelősek. Ebben a kérdéskörben bizonyos források szerint Magyarország az élen jár, azonban az Európai Unióhoz való csatlakozásunk során kiderült, hogy Európához képest vannak hiányosságok az adatvédelem terén, ezért az adatvédelmi biztos szerepét felváltotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Hatóság, mely lényegesen megváltoztatta az információs hatalom eloszlását. Az adatvédelmi biztos egy független személy volt, ám a hatósági irányba való eltolás eredményeképp a függetlenség feladásra került, a hatóság sokkal korlátozottabbá vált. Így a titokminősítések független ellenőrzése vitathatóvá vált, mivel az államfő fennhatósága alatt áll a kiválasztott elnök. Így jelenleg megkérdőjelezhető a gyakorlatba beültetett jogvédelem az adatvédelem tekintetében.

A technológia fejlődésének hatásaként a munkahelyünkön is számos veszélynek vagyunk kitéve, ezért fontos tisztában lenni az alkalmazó szervezet szabályaival, melyekről a szervezetnek részletes tájékoztatást kell nyújtania. Egy új rendszernek köszönhetően azonban a munkavállalóknak lehetősége van a munkahelyen történt visszaéléseket teljes anonimitással bejelenteni, az erre kifejlesztett rendszert whistleblowing rendszernek nevezzük. A jogalkotásba is bekerült a rendszer használatának feltétele, melynek következményeképp az emberek bátrabban használják az ebből adódó privilégiumokat, így kevesebb a jogellenes gyakorlat a munkahelyen, mely a korrupció visszaszorításának kedvez. Bár bevezetésével voltak problémák, 2014-től hatályos a Whistleblowing Törvény a magánszektor-béli munkáltatók számára Magyarországon, mely részletesen leírja a használatához tartozó kötelezettségeket.

szerző

  • Vas Virág
    Nemzetközi gazdálkodás alapszak BA
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Markovich Réka
    egyetemi tanársegéd, Üzleti Jog Tanszék