A non-verbális kommunikációs elemek és a Grice-i maximák kapcsolata televíziós interjúkban (angol)
A non-verbális kommunikációnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a tudatalattink üzeneteinek megértését teszik lehetővé.
Az emberek megsérthetnek egy maximát úgy, hogy az nem tudatos, és mást implikál, mint amiről ténylegesen szó van egy beszélgetésben, de sok esetben a maximák megsértése szándékos, hogy elterelje a beszélgetés fonalát, vagy a dominancia megszerzését tegye a válaszadó számára lehetővé.
A Grice-i maximákat szándékosan is megszeghetik olyanok, akik a valódi igazságot kívánják elrejteni a szavaik mögött. Az ő szándékuk, hogy ezekkel a maximasértésekkel mást implikáljanak, mint amit mondanak, ám ez a non-verbális kommunikációjukon is kivetül.
Kutatásom hipotézise, hogy a Grice-i maximasértések és a non-verbális kommunikációs elemek szorosan összefüggnek egymással. Dolgozatomban meghatározom a maximasértéseket H.P. Grice maximaelmélete alapján és megmutatom, hogy mi a kapcsolat a visszaélések és a non-verbális kommunikációs elemek között. Egy híres magyar televíziós interjút használok fel arra, hogy bebizonyítsam állításomat. Ez az interjú egy komikus-politikus és egy magyar műsorvezető, Mogács Dániel és Kálmán Olga között ment végbe. Úgy gondolom, hogy ez az interjú tökéletes példája annak, hogy a maximasértések és a non-verbális kommunikáció szorosan kapcsolódik egymáshoz.
Kutatásomnak gyakorlati haszna is van. Maxima kihasználással az interjúalany könnyen magához veheti a beszélgetés irányítását egy televíziós interjú során. Dolgozatomban azt állítom, hogy ha a kérdező ráismer egy non-verbális kommunikációs elemre, akkor következtethet arra, hogy maximasértés áll ennek a hátterében. Úgy gondolom, hogy eredményeim fontosak lehetnek azon médiában dolgozó emberek számára, akik szeretnének kikerülni az ilyen kommunikációs helyzetekből.
