Séta a római hatalmi paloták közt (olasz)
Rómát, az Örök Várost a Tiberis folyó szeli ketté, jobb partján fekszik a Vatikán, míg a bal parton található Róma híres hét dombja, melyen a legenda szerint Romulus i.e. 753-ban alapította meg a várost. A Vatikán ma önálló egyház államként működik Róma szívében, leválásáról az Olasz Állam és a Szent Szék a Lateráni Szerződés keretében 1929. február 11-én döntött, annak következtében, hogy Róma az 1861-es olasz egyesítést követően 1871-ben főváros lett, és az állami szervek székhelyei a korábban az egyház kezében lévő palotákba kerültek.
Az, hogy az egyház új központja a Vatikán lett, hatalmas veszteséget jelentett az eddig egész Rómát a Római Birodalom bukásától, 476-tól kezdve uraló pápaság számára. Több mint ezer év után a hatalom helyszínei az olasz egyesítést követően átrendeződtek, mivel azonban az új állam szervei a régi pápai palotákba költöztek, falaik közt ma is nyomon követhetjük a történelem alakulását. A paloták nagy része az olasz reneszánsz időszaka alatt épült vagy alakították palotává,
legtöbbjük a pápa vagy a pápai állam valamelyik szervének székhelyeként szolgált. A pápák és a művészi ízlés változásával a paloták folyamatosan formálódtak a
különböző korok legnevesebb művészeinek keze alatt, mint például Gian Lorenzo Bernini, Michelangelo, Raffaello. A XIX században jelentős átalakításokon mentek keresztül az épületek, annak érdekében, hogy székhelyként tudja azokat használni a politikai hatalom. Ernesto Basile, Ignazio Pericci csak néhány példa azok közül, akik a ma ismert végső formára alakították a palotákat.
Végül, hogy teljes képet nyújtsak mind a kultúra fejlődése, mind a politikai hatalom alakulásáról, zárásként megemlítem a legújabb római székházak, illetve hazánk legjelentősebb külföldi ingatlanát, a római Falconieri Palotát, a Római Magyar Akadémia székhelyét.
Kutatásom alapvető kérdésfeltevése tehát, hogy milyen vezérfonal mentén lehet bemutatni Róma legjelentősebb palotáit, melyekben a több száz éves egyházi jelenlét és a világi hatalom metaforái egyaránt megjelennek. Erre a kérdésre egy virtuális római séta módszertanának keretében válaszolok a Vatikán és azon római paloták bemutatásával, melyek a legfontosabb állami szervek és képviselőik jelenlegi székhelyei. Ezek a paloták kiemelkedő szerepet játszanak a politikai életben, ezért dolgozatomban kitérek az olasz politikai intézményrendszer legfontosabb jellemzőinek ismertetésére is.
szerző
-
Papp Lilian
nemzetközi két idegennyelvű szakfordító
szakirányú továbbképzés
konzulens
-
Dr. Szabó Erzsébet Mária
egyetemi oktató, Idegen Nyelvi Központ
