Trieste –senki földje, mindenki földje
Trieszt kulturális és nyelvi sokszínűségének megértéséhez elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk, miként alakult ennek a térségnek a sorsa az idők folyamán. A részletesebb vizsgálatot a Habsburg jelenléttől kezdem, pontosabban nagyon röviden meg fogom említeni az 1382-es évvel kezdődő események előzményeit.
A több századon át tartó Habsburg időszak utáni viharos éveket is sorra veszem, mégpedig a Trieszt hovatartozása fölött zajló hatalmi marakodás ismertetésével.
A történelmi tények közé fogom beékelni azokat az eseményeket, melyek egy személyes, emberközeli szempontból kínálnak betekintést a területen élő emberek világába. Egy kultúrát talán adatokból is meg lehet ismerni, hiszen a történelmi események alakítják a benne élők életét, azt gondolom azonban, hogy érezni és érteni csak akkor lehet, ha megvizsgáljuk, hogyan és miért gondolkoznak bizonyos módon az emberek, mik a vágyaik, követeléseik, milyen nyelven beszélgetnek illetve kivel, mikor és miért beszélnek egy adott nyelven? A nyelvi kérdés különösen érdekes Trieszt esetében, hiszen a trieszti nyelvjárás mellett természetesen az olasz a leggyakrabban használt beszédeszköz, de a szlovén, horvát, német és osztrák nyelvek is a mindennap részét képezik.
Arra is kíváncsi vagyok, hogy ha megpróbálnám összehasonlítani Magyarország és Trieszt történetét, vajon hasonlóságokat vagy ellentmondásokat fedeznék fel? A Habsburg Birodalom (13. Századtól, kb 1270-es évek), később Osztrák-Magyar Monarchia (1867-től) egy heterogén kultúrát ölelt fel, ahol különböző nemzetek különböző nyelveket és nyelvjárásokat használva éltek. A Monarchia mindkettőnk esetében ugyanabban az időben ért véget, Triesztben azonban a többnyelvűség megmaradt, Magyarországon kevésbé.
Dolgozatom célja tehát, hogy Trieszt kulturális és nyelvi sokszínűségének változásait bemutassam. A dolgozat végén ismertetem annak a közvélemény kutatásomnak az eredményét, mely Trieszt lakóinak identitástudatát hivatott megvizsgálni. Ezzel kapcsolatosan megpróbálom érzékeltetni a város jelenlegi közhangulatát, illetve megvizsgálni, hogy jelenleg aktuális-e még Trieszt hovatartozásának keresése. Ehhez a mindennapi élet mozzanataiból mutatok majd be példákat.
szerző
-
Herczig Andrea
nemzetközi három idegennyelvű konferenciatolmács
szakirányú továbbképzés
konzulens
-
Fáber András
, (külső)
