Regisztráció és bejelentkezés

Apad a kamat! - A csökkenő alapkamattrendek háttere Zérón innen és túl, az EKB kamatpolitikájának tükrében

Dolgozatom témája az irányadó kamatok zéró közeli szintjének nemzetközi trendje a monetáris politikákban, ezen belül is az Európai Központi Bank jelenlegi kamatpolitikáját értékelem a nemzetközi tapasztalatok tükrében. Az első részben az irányadó kamat monetáris jelentőségének bemutatása után, többek között, a monetáris politika korlátosságára mutatok rá, majd ebben a fejezetben mutatom be a monetáris döntéshozók számára pozitív alapkamat mellett működő egyik legjelentősebb kvantitatív segítséget, a Taylor-szabályt, rámutatva hátrányaira is.

Az irányadó ráta, elérve effektív alsó határát, a tanácsadó szerepet az ún. árnyékkamatokra ruházza át, melyek az alapkamat „kiiktatását” követően is küldenek visszajelzést a monetáris politika irányáról. Leginkább a Federal Reserve gyakorlatának részévé vált az árnyékráta alkalmazása, ám 2014 szeptemberétől immár az EKB monetáris politikája is indokolja a mutató használatát.

Ezek után röviden vázolom Japán és az USA alacsony kamatszintekkel futtatott válság-tapasztalatait, hogy azok megtámogathassák az EKB stratégiájának értékelését. Az itt megfigyelt tanulságok két témakörbe sorolhatók a továbbiak szempontjából: a likviditási csapda valamint a válságkezelés témakörébe.

Az Eurozónáról szóló fejezet alapvető célja a tanulságok és az elméleti konszenzusok implementálása, amivel új aspektusból értékelhetjük az Eurozóna problémáit. A fejezetből kiderül miért nem optimális valutaövezet az Eurozóna, és, hogy mi is hiányzik a célhoz. Ismertetésre kerülnek a kulcsproblémák, például a perifériaországok dilemmája is. Az EKB esetében az irányadó kamat effektív alsó határának jelentőségét bemutatva a 2014. júniusi döntésre reflektálok, ekkor csökkentették ugyanis az egynapos EKB-betétek hozamát először negatív tartományba. Miért rossz mindez a bankoknak? Mi a lépés célja? A lehetséges okok és érvek tisztázásra kerülnek. Ezután az EKB főbb válságkezelő intézkedéseit ismertetem, hivatkozva a dolgozat korábbi részeiben levont tanulságokra. Végül a nemkonvencionális monetáris politikai intézkedések sikerfaktorait igyekszem azonosítani az euroövezeti válságkezelő lépésekben, ahol kulcstényezőként tekintek a gazdasági szereplők várakozásaira.

Zárásként, a leírtak alapján igyekszem értékelni, becsülni az EKB kamatpolitikáját kiegészítő, illetve az azt helyettesítő néhány, tervezett monetáris intézkedés lehetséges hatását az eurozóna tagállamaira nézve, koncentrálva a hatásosság mértékének kereslet oldali meghatározottságára.

szerző

  • Balogh András
    gazdálkodási és menedzsment
    alapszak

konzulens

  • Pál Tamás
    egyetemi tanár, Pénzügyek Tanszék