Pszichoszociális tényezők, munkaprioritások és munkahelyi kapcsolatok a négynapos munkahét kontextusában
Az elmúlt évtizedekben számos változás történt a munkakultúrában, amelyek középpontjában a munkaidő rövidítése állt. A négynapos munkahét az egyik olyan innovatív megközelítés, amelyet egyre inkább kedvelnek a munkavállalók az életminőség javítása és a munka-magánélet egyensúly kialakítása érdekében. Ennek előnyei között szerepel a magasabb munkavállalói jóllét és a jobb munka-magánélet egyensúly kialakítása, azonban a négynapos munkahétre való áttérés számos kérdést is felvet. Felmerül a munkavállalók esetleges túlterheltségének a kockázata, és ebből adódóan a munkaprioritások újragondolásának szükségessége. A munkahelyi kapcsolatok háttérbe szorulhatnak, mert a munkavállalók kevesebb időt töltenek kollégáikkal a munkahelyi meetingek és szünetek csökkenésének következtében. A kutatás ezen aspektusokra összpontosít, hogy feltárja, milyen pozitív, esetlegesen negatív hatásokkal járhat a négynapos munkahét bevezetése ezeken a területeken. Az eddig elérhető szakirodalomban leginkább pozitív változásokat lehet megfigyelni, a lehetséges negatív hatások egy kevéssé kutatott terület a négynapos munkahét kontextusában. A pilotkutatás részeként félig strukturált vezetői interjút készítettem, mely középpontjában az eddigi tapasztalatok álltak. Jelen dolgozatom célja a pilotkutatás során szerzett tapasztalatok segítségével egy olyan kutatási terv és módszertan kidolgozása, amely alapot nyújt majd a fő kutatás teljeskörű és megbízható végrehajtásához. Ennek a kutatásnak az eredményei hozzájárulhatnak a négynapos munkahét hatékonyabb megtervezéséhez és gyakorlati alkalmazásához a munkahelyi környezetben, amely által egy kiegyensúlyozott és egészséges munkakörnyezetet lehet teremteni mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára.
szerző
-
Laczó Dorina
Pszichológia mesterszak MA
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Halmos Alexandra
PhD hallgató, Ergonómia és Pszichológia Tanszék
