Mobbing kutatás módszertani alternatívájának kvalitatív kutatása
A mobbing kutatása gazdasági és társadalmi hatásaihoz viszonyítva eddig nem került erős fókuszba hazánkban. Ennek okai között említhető a mobbing kutatására legtöbbet használt Leymann-féle Mobbing Inzultusok Jegyzékének (LIPT) kialakítása. A kérdőív 46 állítást tartalmaz, amelyek különböző mobbing inzultusokat írnak le. A kitöltők a kérdőív eredeti verziójában azt mérlegelik az egyes állítások kapcsán, hogy az adott mobbing inzultust átélték-e munkahelyükön vagy sem (igen-nem, dichotóm elrendezés), esetleg Likert skálával vizsgálják a jelenséget. Problémát jelenthet az egységes értelmezés tekintetében Likert-skála használata esetén, hogy nincs a kérdőívnek egy egyöntetűen elfogadott faktorstruktúrája. Emellett problémát jelent az is, hogy (akár dichotóm, akár Likert-skálával való vizsgálat során) nincs különbség az értékelés (csak az értelmezés) során az egyes mobbing inzultusok minőségében (például az alábbi két állítás között: „Egyáltalán nem kapott munkát, nem volt mit csináljon.” vagy „Szexuális tettlegességnek volt kitéve.”) A kutatás egy kényszer-választáson alapuló kártyarendezési feladatot tartalmaz, melyben az oktatási szektorból női pedagógusok vettek részt, összesen 9-en. A kártyarendezésre digitálisan nem felügyelt körülmények között került sor. A kutatás során az alanyoknak a LIPT kérdőív állításait kellett elhelyezni egy táblázatban -5 ("Leginkább súlyosnak tart") és 5 ("Legkevésbé tart súlyosnak") értékek között egy olyan táblázatban, ahol az alacsonyabb abszolút értékű helyekre több állítást tudtak elhelyezni, mint a magasabb abszolút értékű helyekre. A statisztikai próbák a Jamovi statisztikai programmal készültek, az adatok elemzéséhez főkomponens elemzést futtattam, ami 3 véleménycsoportot különített el, megfelelő statisztikai mutatókkal. Kutatásommal a mobbing vizsgálatának heterogén metodológiai palettáján szeretne a munkahelyi pszichoterror állításai között egy új árnyalatot létrehozni súlyosság alapján létrejövő csoportok azonosításával, valamint hogy jobb képet kapjunk az oktatásban dolgozók mobbingról alkotott képéről.
szerző
-
Soós Adrián Richárd
Pszichológia mesterszak MA
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Dr. Geszten Dalma
Egyetemi adjunktus, Ergonómia és Pszichológia Tanszék