Szervezeti rendszerigazolás a koronavírus-járvány árnyékában
Jelen kutatás célja a koronavírus-járvány előtti és alatti munkahelyi-szervezeti rendszerigazolás összehasonlítása volt. A rendszerigazolás elmélete szerint az egyének általában motiváltak arra, hogy a fennálló (társadalmi, politikai, munkahelyi, családi) rendszert, status quo-t racionalizálják és legitimnek ítéljék meg.
A vizsgálat elméleti alapját az a rendszerigazolás-kutatásokból jól ismert jelenség adja, mely szerint a rendszer legitimitását és stabilitását érő, rendszeren kívülről érkező fenyegetettség, illetve személyes kontrollérzet alacsony szintje olyan defenzív pszichológiai mechanizmusokat aktivál, amelyek erősítik a rendszerigazoló attitűdöt. Hasonló hatást vált ki az is, ha a rendszer tagjai szükségszerűnek és elkerülhetetlennek észlelik a status quo-t, vagy jelen esetben éppen annak a megváltoztatását.
Azt feltételeztem, hogy a világjárvány hatására megnőtt a szervezeti rendszerigazolás mértéke, valamint, hogy ebben a szervezetek változás szükségszerűségét határozottan közvetítő kommunikációjának kiemelt jelentősége lehetett. Feltételeztem továbbá, hogy a személyes kontrollérzet beosztásból fakadó különbségeiből adódóan, a járvány előtti eredményeimhez hasonlóan, a vezető beosztásban lévő egyének szervezeti rendszerigazolása a pandémia alatt is jelentősebb mértékű volt, mint az alacsonyabb beosztású munkatársaké.
Függetlenmintás különbségvizsgálatokat alkalmazva szignifikáns különbséget találtam a szervezeti rendszerigazolás tekintetében, az online, kényelmi mintavételezéssel, kérdőíves formában, 2021 tavaszán, a járvány harmadik hulláma alatt felvett, 130 fős minta, és a pandémia előtt, 2019-ben gyűjtött 408 fős minta között. Hipotéziseimet alátámasztva, a vizsgálati személyek átlagosan szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a rendszerigazolás skálán a járvány alatt, mint az előtt. Továbbá, a járvány előtti és alatti vizsgálati minta vezető beosztásban lévő résztvevői is átlagosan szignifikánsan magasabb rendszerigazolást mutattak, mint a nem vezető pozíciójú egyének. Lineáris regresszióanalízist alkalmazva beigazolódott, hogy a pandémia alatti szervezeti rendszerigazolás mértéke és a szervezet COVID-hoz kapcsolódó változásairól szóló belső kommunikációjának határozott és szükségszerűséget hangsúlyozó jellege között szignifikáns összefüggés van. Összefoglalva, eredményeim alapján feltételezhetjük, hogy a világjárvány politikai rendszerigazolást erősítő hatása bizonyos változók mentén megfigyelhető munkahelyi-szervezeti kontextusban is.
szerző
-
Szécsényi Fruzsina
Pszichológia mesterszak MA
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Dr. Szabó Zsolt Péter
tanácsadó, pszichológus, At Work Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (külső)
