Egyetemi teljesítmény előrejelzése pszichológiai faktorok és korábbi tanulmányi eredmények alapján
A hallgatói sikeresség és az egyetemi tanulmányi teljesítmény demográfiai és pszichológiai faktorokkal, illetve korábbi tanulmányi eredményekkel való előrejelzése az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki világszerte. A kérdéskört Magyarországon is vizsgálták már, elsősorban arra vonatkozóan, hogy a középiskolai teljesítményből hogyan jósolható az egyetemi sikeresség.
Munkám során a célunk az volt, hogy a korábbi kutatásokat kiegészítsem, és a pszichológiai faktorok vizsgálatával komplexebb képet kaphassunk a hallgatók teljesítményét befolyásoló tényezőkről. Dolgozatomban kétféle adatot fésültem össze, egyrészt rendelkezésemre állt a Dr. Séllei Beatrix által pszichológiai tesztek segítségével gyűjtött adat a BME Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar (GTK), valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) hallgatóira vonatkozóan, másrészt a Központi Tanulmányi Hivatalban tárolt adminisztratív adatok, a korábbi és az egyetemi teljesítményre vonatkozóan. Az adatok előfeldolgozása után a teljes adatsorra vizsgáltam az egyes pszichológiai faktorok és faktorcsoportok predikciós erejét a tanulmányi teljesítmény becslésére haladó statisztikai módszerekkel (gépi tanulási technikák). Azt tapasztaltam, hogy valóban léteznek olyan faktorok, mint a coping, PANAS, PERMA, EPI, sikeresség, melyek inkrementális erőt mutatnak a középiskolás teljesítménymutatókhoz képest az egyetemi sikerességre vonatkozóan. Második lépésként különválasztottam a VIK és GTK karok hallgatóit, és az összehasonlítás során azt találtam, hogy a VIK esetében a pszichológiai faktorok jóval kisebb prediktív erővel bírnak a későbbi egyetemi teljesítményre, mint a GTK-s hallgatók esetén. A GTK-s hallgatók esetében azonban a pszichológiai faktorok prediktív ereje egyértelműen kimutatható volt. Ebben az esetben a tényezők közül a coping, az EQ intraperszonális része, az EQ hangulat és motiváció része, a sikerkereső attitűd és az EPI dominált. Ez alapján sikeresen igazoltam, hogy a GTK-s hallgatók esetén a pszichológiai faktorok inkrementális prediktív erővel bírnak a középiskolai eredményekhez képest. Ez a felismerés segítséget nyújthat olyan új módszerek kidolgozásában, melyek pszichológiai oldalról segítik a tanulók teljesítményének javítását a megfelelő faktorok erősítésével.
