A SECAP tanulságai - merre vezet a városi energiagazdálkodás klímabarát útja?
Az Európai Bizottság 2015. október 15-én hozta létre az egységes, új célkitűzésekkel megerősített Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségét (angol nevén Covenant of Mayors - CoM), melynek keretein belül olyan nemzetközi összefogás valósul meg, melynek fő célja a városi üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Az összefogásban résztvevő települések vállalják, hogy a belépést követő 2 éven belül Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervet (SECAP) készítenek, amely 2015-től már az alkalmazkodással kapcsolatos törekvéseket is tartalmazza.
TDK dolgozatom középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy 7 külföldi és 2 hazai városra elkészült fenntartható energiagazdálkodási tervek eltéréseit és sajátosságait mi okozza, illetve hogyan jelennek meg a tervekben a Covenant of Mayors tartalmi elvárásai. Ehhez egy olyan 5 fő szempontból és összességében 50 értékelő kérdésből álló elemzési módszertant alakítottam ki, amelynek segítségével objektíven és számszerűen össze lehet hasonlítani több város SECAP-ját.
Vizsgálataim során elsősorban azokat a fő kritériumokat veszem figyelembe, amelyek a Szövetség szerint fontosak a sikeres Akcióterv elkészítéséhez, továbbá azt, hogy az adott település által meghatározott jövőkép megfelel-e a SMART célkitűzésnek. Célom egy olyan összehasonlítás elvégzése, amely eredményeképp láthatóvá válnak a különböző SECAP-ok erősségei és gyengeségei, illetve a fejlesztési lehetőségek. Arra a kutatási kérdésre keresek választ: vajon létezhet-e egy olyan módszer, aminek a segítségével az európai – illetve néhány Európán kívüli – városok egy, a gyakorlatban is egységesen alkalmazható Akciótervet dolgozhatnak ki, és vannak-e olyan városok, amelyek ennek már eleget tettek?
szerző
-
Gonda-Nagy Melitta
Műszaki menedzser alapszak BSc
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Pálvölgyi Tamás
egyetemi docens, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék