A határmentiség szerepe a Csengeri járás területfejlesztésében
Mi jellemzi jelenleg a magyar-román határtérséget? Milyen kapcsolatok léteznek a határ két oldalán fekvő térségek között? Elősegítheti-e a fellendülést szorosabb határon átnyúló együttműködések kiépítése?
Ezen kérdésekre a választ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkisebb, leginkább periférikus jellegű járásán, a Csengeri járáson keresztül igyekszem megtalálni, amely a romániai Szatmár megyével határos.
A kérdések igen időszerűek, ugyanis a járás hosszú ideje területfejlesztési zsákutcában van. Társadalmi-gazdasági mutatói elmaradnak az országos átlagtól, elsősorban a foglalkoztatottság és a versenyképesség terén.
Véleményem szerint egy lehetséges kiutat a határmentiség kihasználása jelenthet: bár jelenleg is felfedezhetünk kisebb-nagyobb összefogásokat a térségben, szorosabb kapcsolatok kialakítása a szomszédos Szatmár megye északnyugati területeivel élénkítően hatna a határ mindkét oldalának fejlődésére.
A két közigazgatási egység: a Csengeri járás és Szatmár megye részletes helyzetelemzését és a térségi kapcsolatok jellemzését felső-, közép és mikroregionális szinten működő szervezetek képviselőinek tapasztalataival és személyes véleményével egészítem ki.
A dolgozat eredményeképpen részletes képet kapunk a térség adottságairól és hiányosságairól, problémáiról és a jelenlegi megoldásokról, illetve láthatóvá válnak a határon átnyúló kapcsolatok kiépítésében rejlő lehetőségek.
szerző
-
Krizsán Réka
regionális és környezeti gazdaságtan
mesterszak
konzulens
-
Dr. Kocsis János Balázs
egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék
