Regisztráció és bejelentkezés

A határmentiség szerepe a Csengeri járás területfejlesztésében

Mi jellemzi jelenleg a magyar-román határtérséget? Milyen kapcsolatok léteznek a határ két oldalán fekvő térségek között? Elősegítheti-e a fellendülést szorosabb határon átnyúló együttműködések kiépítése?

Ezen kérdésekre a választ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkisebb, leginkább periférikus jellegű járásán, a Csengeri járáson keresztül igyekszem megtalálni, amely a romániai Szatmár megyével határos.

A kérdések igen időszerűek, ugyanis a járás hosszú ideje területfejlesztési zsákutcában van. Társadalmi-gazdasági mutatói elmaradnak az országos átlagtól, elsősorban a foglalkoztatottság és a versenyképesség terén.

Véleményem szerint egy lehetséges kiutat a határmentiség kihasználása jelenthet: bár jelenleg is felfedezhetünk kisebb-nagyobb összefogásokat a térségben, szorosabb kapcsolatok kialakítása a szomszédos Szatmár megye északnyugati területeivel élénkítően hatna a határ mindkét oldalának fejlődésére.

A két közigazgatási egység: a Csengeri járás és Szatmár megye részletes helyzetelemzését és a térségi kapcsolatok jellemzését felső-, közép és mikroregionális szinten működő szervezetek képviselőinek tapasztalataival és személyes véleményével egészítem ki.

A dolgozat eredményeképpen részletes képet kapunk a térség adottságairól és hiányosságairól, problémáiról és a jelenlegi megoldásokról, illetve láthatóvá válnak a határon átnyúló kapcsolatok kiépítésében rejlő lehetőségek.

szerző

  • Krizsán Réka
    regionális és környezeti gazdaságtan
    mesterszak

konzulens

  • Dr. Kocsis János Balázs
    egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék