Regisztráció és bejelentkezés

A globális város

Az ezredforduló hatalmas változásokat hozott a világ térstruktúrájában, a globalizáció folyamatosan erősödik, ami a globalizált városok, térségek kialakulásához, formálódásához vezet. Fontos kérdés, hogy hogyan értékeljük a létrejött rendszert. A válasz nem adható meg egyértelműen, hiszen minden egyes területen más és más jellemzővel találkozhatunk, minden város esetében egyedi a tulajdonság, ami „globálissá” teszi. Azonban számos kutatás megkísérli a definiálást, sőt a térségek összehasonlítását, rangsorolását is.

Dolgozatomban ezekkel a mutatórendszerekkel foglalkozom, azt vizsgálva, hogy mi a legfontosabb egy globális város esetében, maga a puszta fogalom, vagy az életminőség, vagy az élhetőség aspektusa.

Fontos azonban leszögezni, hogy a mutatókat érdemes kritikával szemlélni, már az adatok feldolgozása során kiderült, hogy a számok nem minden esetben tükrözik a valóságot. A jelenséget az is okozhatja, hogy az alapvetésben is eltérések mutatkoznak, nincs egységes definíció a globális/globalizált város mibenlétére sem. Így nem meglepő az eredmény, amelyből kiderült, hogy az említett feltételeknek az együttes jelenléte nem jellemző. Mondhatni: „a globális városban nem jó élni.” Ez azonban szembe megy a valóságban tapasztaltakkal, a dolgozatomban ennek a feloldására szintén kísérletet teszek .

szerző

  • Dékány Anett
    regionális és környezeti gazdaságtan
    mesterszak

konzulens

  • Dr. Kocsis János Balázs
    egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék