A globális város
Az ezredforduló hatalmas változásokat hozott a világ térstruktúrájában, a globalizáció folyamatosan erősödik, ami a globalizált városok, térségek kialakulásához, formálódásához vezet. Fontos kérdés, hogy hogyan értékeljük a létrejött rendszert. A válasz nem adható meg egyértelműen, hiszen minden egyes területen más és más jellemzővel találkozhatunk, minden város esetében egyedi a tulajdonság, ami „globálissá” teszi. Azonban számos kutatás megkísérli a definiálást, sőt a térségek összehasonlítását, rangsorolását is.
Dolgozatomban ezekkel a mutatórendszerekkel foglalkozom, azt vizsgálva, hogy mi a legfontosabb egy globális város esetében, maga a puszta fogalom, vagy az életminőség, vagy az élhetőség aspektusa.
Fontos azonban leszögezni, hogy a mutatókat érdemes kritikával szemlélni, már az adatok feldolgozása során kiderült, hogy a számok nem minden esetben tükrözik a valóságot. A jelenséget az is okozhatja, hogy az alapvetésben is eltérések mutatkoznak, nincs egységes definíció a globális/globalizált város mibenlétére sem. Így nem meglepő az eredmény, amelyből kiderült, hogy az említett feltételeknek az együttes jelenléte nem jellemző. Mondhatni: „a globális városban nem jó élni.” Ez azonban szembe megy a valóságban tapasztaltakkal, a dolgozatomban ennek a feloldására szintén kísérletet teszek .
szerző
-
Dékány Anett
regionális és környezeti gazdaságtan
mesterszak
konzulens
-
Dr. Kocsis János Balázs
egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék
