ITS alkalmazások gazdasági és környezeti hatásai a fővárosi közlekedésben
Budapesten a nagyobb, fejlettebb nagyvárosokhoz (Amsterdam, Stockholm, Oslo, London, Szingapúr) képest a közlekedés problémái több évtizedes késéssel jelentkeznek. Ez lehetőséget nyújt számunkra, hogy a máshol alkalmazott és a gyakorlatban bizonyítottan megtérülő forgalomcsillapító megoldásokat beépítve, a forgalommenedzsment és társadalmi tervezés (social design) tanulságait levonva hatékony választ adjunk a kihívásokra.
A torlódások kialakulásának okai Budapest város- és társadalomszerkezeti átalakulásaiban, a válság előtt világszerte tendenciának tekinthető gépkocsi használat növekedésében keresendők. Ezt a hatást erősíti, hogy a tömegközlekedés kínálata nem követte a keresletváltozást mind térben, mind utazási szokásokban.
A torlódások miatt növekszik az eljutási idő, ezáltal csökken a munkára, szabadidőre felhasználható időkeret. A gépjárművek üzemanyag-fogyasztása és ezzel párhuzamosan azok költsége, károsanyag-kibocsátása és a potenciális egészségkárosodás (balesetek, légúti, szív- és érrendszeri megbetegedések) mértéke is növekszik. Mindezek mellett a lég- és zajszennyezés mind a természeti, mind az épített környezetre káros hatással van.
A dolgozatban áttekintjük a fővárosi közlekedés költségeit és externáliáit (munkaidő-kiesés, környezeti költségek, baleseti károk), példákat hozok a Budapesthez hasonló szerkezetű nyugati nagyvárosokban alkalmazott forgalomcsillapító intézkedések hatásairól, és elemzem azok fővárosi alkalmazhatóságát és várható környezeti, gazdasági hatásait.
A külföldi megoldásokban a hálózatbővítés helyett a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználására törekednek. Ennek eszközei az Intelligens Közlekedési Rendszerek (Intelligent Transportation Systems – ITS), amely az olyan közlekedéssel kapcsolatos eszközök átfogó megnevezése, amelyek az informatika felhasználásával nyújtanak segítséget ezen cél elérésében.
Az Európai Unió is kiemelt témaként kezeli a városi és elővárosi közlekedés kérdéskörét. Ezt bizonyítják az elmúlt évtizedek ITS alkalmazások fejlesztését célzó programjai (Connect, EasyWay), és az ezen projektek megvalósítását elősegítő alkalmazási útmutatók kidolgozása, környezeti tanulmányok létrejötte a téma tekintetében, és a következő programozási ciklusra előirányzott kiemelt finanszírozás.
szerző
-
Kapitány Regina Anna
regionális és környezeti gazdaságtan
mesterszak
konzulens
-
Szendrő Gábor
Egyetemi tanársegéd, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék