Regisztráció és bejelentkezés

A nyugati integráció hatása Törökország társadalmi-gazdasági átalakulására

Törökország már régóta figyelemre méltó lépéseket tesz a Nyugat felé történő közeledésében, hiszen közel egy évszázada Musztafa Kemál Atatürk reformjaival, amelyek az egyház és az állam különválasztása során alapvető kérdéseket érintettek, hiszen megváltozott az államforma, a jogrendszer. A fentieken kívül sokféle szimbolikus új szabályozás bevezetése történt, amely a török társadalom mindennapos életének számos területét érintette az öltözködéstől a nyelvújításon, az abc-n keresztül a női egyenjogúságig. A XX. század derekán Törökország európai identitásában fontossá vált, hogy a nyugati irányú elköteleződése kifejeződjön a háborút követően megalakuló nemzetközi szervezetek tagságában is. Nem sokkal a Római Szerződés aláírása után az immár NATO tagsággal rendelkező kisázsiai állam számára kulcskérdéssé vált, hogy Görögországgal egyetemben kifejezze társult tagsági szándékát az Európai Gazdasági Közösséghez. Ez végül az 1960-as években meg is történt, sőt három évtizeddel később már vámunió is létesült az Európai Unióval, de a teljes jogú tagságra sem az 1980-as évek mediterrán bővítése, sem pedig az ezredforduló után keleti bővítés során nem került sor.

A késlekedés nem volt véletlen, hiszen Törökország esetleges csatlakozása igencsak nehéz döntés elé állította az EU-t. Alapvető kérdésként merült fel, hogy felvegyenek-e egy olyan országot, amely földrajzilag csak csekély mértékben tartozik Európához, kultúrájában és vallásában jelentősen eltér a kontinens hagyományaitól, avagy terjesszék ki az Európai Unió piacát vállalván a lehetséges konfliktusokat egy stratégiailag kulcsfontosságú helyen lévő országért? A fenti érvekből is látszik, hogy a dilemma rendkívül komplex, a pro és kontra érvek egyaránt kiterjednek a földrajzi, társadalmi, gazdasági, politikai és biztonsági aspektusokra is. A kérdés tehát még nyitott, és nem mondható, hogy küszöbön lenne a megoldás.

A rendkívül szerteágazó témán belül jelen TDK-dolgozat legfontosabb kutatási kérdése, hogy az integrálódás Nyugat felé milyen hatást gyakorol a török társadalom és gazdaság átalakulására, az ország már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött szekularizálódására, a globalizálódására? A téma kidolgozása során olyan további kérdésekre keresem a választ, hogy mennyire akarnak a törökök egyáltalán Európához tartozni, és azért milyen árat hajlandóak fizetni? A társadalom mely része fogékonyabb a nyugati modernizáció iránt, és mely csoportok, korosztályok esetében jellemzőbb az euroszkepticizmus. Végül további fontos kérdés, hogy a társadalmi változások mutatnak-e karakteres földrajzi szabályszerűséget, Törökország egészére jellemző-e ez a beilleszkedési vágy vagy csak egyes régiókra, ezt milyen egyéb társadalmi–gazdasági sajátosságok befolyásolják?

szerző

  • Sárosdi Hajnalka
    regionális és környezeti gazdaságtan
    mesterszak

konzulens

  • Dr. Jeney László
    adjunktus, Környezetgazdaságtan Tanszék