Zeolit halmaz fluidizációs görbéinek meghatározása különböző nedvességtartalmak esetén
A dolgozatomban bemutatásra került, hogy mit értünk a fluidizáció jelenségén, mik a jelenség előnyei, hol alkalmazhatjuk azt. A fluidizáció során a részecskéket a levegő mozgásba hozza, így azok nagyobb felületen keresztül érintkeznek az áramló gázzal, ami nagyobb hő- és anyagátadó felületet biztosít, mintha csak nyugvó ágy lenne.
A fluidizáció jelenségét nyomásesés-légsebesség diagramon szemléltethetjük, amit fluidizációs görbének szoktak hívni. A fluidizációs görbe különböző szakaszokra bontható, aminek egy hosszú és jellegzetes része a fluidizációs szakasz. Ezen a szakaszon az anyag geometriája, nedvességtartalma, adhéziós tulajdonsága és sűrűsége alapján különböző mozgásállapotokat figyelhetünk meg. Ilyen mozgásállapot lehet a buborékos, turbulens, dugattyúmozgásos szemcsemozgás.
Munkám során 1,7-2,4 mm átmérőjű zeolit szemcséket vizsgáltam. Dolgozatomban ismertettem a mérőállomást, bemutattam a mérési módszert. Ezek ismeretében különböző anyag nedvességtartalmak mellett határoztam meg a fluidizációs görbéket. A mozgásjelenségről különböző légsebességek mellett képeket is készítettem, amit szintén ismertettem a dolgozatban.
A szárítás során mért anyagjellemzőkkel számítások történtek, valamint az anyag előkészítése során szükséges nedvességtartalom mérés menetét is ismertettem.
A kísérletek során kapott eredményeket diagramokon keresztül ismertettem több anyag nedvességtartalom mellett megvizsgálva. Az eredményeket végül egy grafikonon együttesen is megjelenítettem, valamint mindegyik részhez kiértékelést is írtam, amiben a nem várt eltérések okaira is kitértem.
szerző
-
Katona Kristóf
Energetikai mérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
