Regisztráció és bejelentkezés

Így tervez a Facebook generáció – lehetőségek és kihívások a távoli együttműködésben végzett hallgatói terméktervezési feladatokban

Dolgozatunkban a távoli együttműködésben, virtuális teamekben végzett hallgatói terméktervezési feladatokkal kapcsolatos módszertani kérdéseket vizsgáljuk. A BME terméktervező képzésein a csoportos integrált terméktervezési feladatok nemcsak a szakmai tudást és kompetenciákat fejlesztik, de számos horizontális készséget fejlesztenek, pl. csoportmunka, kreativitás, a tervezési munka szervezése. Ennek kiterjesztéseképpen foghatók fel azok a nemzetközi, ipari háttértámogatással megvalósuló terméktervezési projektfeladatok, amelyek szervezésében a Gép- és Terméktervezés Tanszéknek évtizedes hagyománya van. Ezekben a feladatokban a hallgatók olyan helyzetben kell, hogy együtt dolgozzanak, ahol a team tagjai más országokban vannak, és sok esetben az oktatói vagy céges támogatást is távoli helyszínről kapják. A szükséges ismeretek és kompetenciák köre ebben a megosztott környezetben kibővül, az ilyen jellegű együttműködés megköveteli pl. a magas szintű angol nyelvű kapcsolatteremtési és kommunikációs képességet, az online kapcsolattartás és kollaboráció lehetőségeinek és belső szabályainak kialakítási képességét, valamint a módszeres terméktervezés eljárásainak hatékony átültetését megosztott környezetbe. Figyelembe véve a körülményt, miszerint a jelenleg és a közeli jövőben a projekteken olyan hallgatók dolgoznak, akiket az ún. Facebook generáció tagjainak tekintünk, azt gondolhatnánk, hogy a fizikai közelségben végzett munkáról a megosztott környezetben végzett (jellemzően online, digitális) munkára való átállás zökkenőmentes. A tapasztalat mégis az, hogy a hallgatóknak kifejezett kihívást jelentenek az ilyen projektek.

Dolgozatunk célja, hogy felismerjük a helyi és megosztott környezetben végzett terméktervezési projektfeladatok közötti módszertani különbségeket, és azonosítsuk azokat az eszközöket, amelyek alkalmazásával a távoli kollaborációs helyzetből adódó kihívások a leghatékonyabban kezelhetők. A munkánk során alapos irodalomkutatásra, a korábbi projektek résztvevői körében végzett interjúkra és kérdőíves megkérdezésekre támaszkodunk. Az eredmények összevetése, illetve a további módszertani igények összegyűjtése alapján fogalmazzuk meg azokat a kulcsfontosságú kompetencia és módszertani területeket, amelyek a jelenlegi gyakorlat alapján kihívásként azonosíthatók, illetve feltárjuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel a jelenlegi tervezési folyamat hatékonysága tovább növelhető.

Irodalom:

1. Vidovics B.: A távoli együttműködésben végzett újtermék-tervezés - Módszertani és gyakorlati bevezető. (Oktatási segédanyag) (Sopron, 2014).

2. NARIP Intellectual Outputs. NARIP Erasmus + projekt keretében létrejött oktatási anyagok (online: http://narip.lecad.si/)

3. The EGPR History. City University London. (online: https://www.city.ac.uk/egpr/the-egpr-history)

szerzők

  • Trautmann Laura
    Ipari terméktervező mérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)
  • Harsányi Henrietta
    Ipari terméktervező mérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)
  • Schäffer Viola
    Ipari terméktervező mérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Vidovics Balázs
    tanszéki mérnök, Gép- és Terméktervezés Tanszék