Regisztráció és bejelentkezés

Az ionizáló sugárzás politejsavra gyakorolt hatásának elemzése

Napjainkban számos kutatás középpontjában áll a megújuló erőforrásból előállított politejsav.

Alkalmazhatóságának az alacsony üvegesedési hőmérséklete, valamint rideg természete korlátot szab, amelyeket erősen befolyásol az anyag D-laktid tartalma. Az anyaggal kapcsolatban intenzív kutatás folyik, amely során adalékossal, vagy szerkezeti módosítással próbálják megváltoztatni a politejsav tulajdonságait. A polimerek szerkezetének megváltoztatására alkalmas lehet a nagyenergiájú ionizáló sugárzás, amely politejsavra gyakorolt hatásaival kapcsolatban még csak néhány kutató foglalkozott [1].

A munkámban arra próbálok választ kapni, hogy nagy energiájú besugárzás hatására hogyan változik a politejsav morforógiája, mechanikai tulajdonságai, növelhető-e segítségével a felhasználási területe. Célom meghatározni, hogy a sugárzásnak kitéve az anyag gyengén térhálóssá válik-e, vagy bomlásnak indul, valamint, hogy ezeket a folyamatokat hogyan befolyásolja a kapott dózis, az anyag nedvessége és a D-laktid tartalma.

Ennek érdekében elsőként összeállítottam egy kísérlettervet, amelyben figyelembe vettem a faktorok számát, illetve mérési pontjait. A sugárzási dózist 0-150 kGy tartományon vizsgálom különböző D-laktid tartalmú anyagokon. Nedvesség szempontjából elsőként csak arra vagyok kíváncsi, hogy a nedvesség befolyásolja-e a kapott eredményt, hiszen víz jelenléte besugárzáskor fontos szerepet játszhat, így azt száraz és légnedves körülmények között vizsgálom. A minták reprodukálhatóságának biztosítása érdekében fröccsöntött próbatesteket vizsgálok, amelyeket nagy energiájú besugárzásnak teszek ki a kísérlettervben meghatározottak alapján. A kész minták húzószilárdságát és ütési munkáját húzóvizsgálattal, illetve Charpy-féle ütővizsgálattal határozom meg, majd a töretfelületeket mikroszkópos vizsgálattal ellenőrzöm. Az alapanyag termomechanikai tulajdonságait pedig DMA (Tg, csillapítóképesség) vizsgálattal minősítem. A kapott eredmények alapján következtetéseket vonok le arra vonatkozóan, hogyan viselkedik a PLA alapanyag besugárzás hatására, valamint fejlesztési javaslatokat teszek a jövőre vonatkozóan.

Irodalom:

[1] I.V. Pukhova, K.P. Savkin, O.A. Laput, D.N. Lytkina, V.V. Botvin, A.V.Medovnik, I.A.Kurzina: Effects of ion- and electron-beam treatment on surface physiocemical properties of polylactic acid. Apllied Surface Science 422 (2017) 856-862.

szerző

  • Győry Dóra
    Gépészmérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Mészáros László
    egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék
  • Dr. Kmetty Ákos
    Adjunktus, Polimertechnika Tanszék