PEG és talkum tartalmú Politejsav kristályosodásának vizsgálata
Modern világunk egyik legjelentősebb problémája a hulladékkezelés részleges megoldatlansága. A kommunális hulladék jelentős hányada polimer alapú. Az éves műanyag felhasználás mértéke 200 millió tonna, sőt évenként további 9% körüli növekedést mutat. A műanyag hulladékokat illetően a legjelentősebb probléma az egyszeri illetve élelmiszeripari csomagolóipari felhasználású termékek használat utáni hulladékkezelésével van. Ezek a termékek a teljes műanyaggyártás kb. 30%-át jelentik. A depóniákban való összegyűjtésük, majd újrahasználásuk alacsony áruk, illetve a hatályos jogszabályok miatt csak részben, vagy egyáltalán nem lehetséges. Az ilyen műanyaghulladék sorsa általában a depóniákban történő felhalmozás, majd energetikai hasznosítás. A manapság használt polimer alapanyagok csaknem teljes spektruma kőolaj alapanyagú, amely a fenntarthatóság szempontjából újabb problémát állít a mérnökök elé. A megoldás egyik ígéretes lehetősége megújuló erőforrásból előállított, használat után biológiai úton lebomló polimer alapanyagok előállítása, használata. Az ilyen alapanyagból rövid, illetve egyszeri használati idejű termék állítható elő, amely használat után komposztálható, majd visszakerülhet a természetes körforgásba mint növényi tápanyag. A biopolimer alapanyagnak rengeteg követelményt teljesítenie kell, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy tulajdonságai közel azonosak legyenek a napjainkban használt kőolaj alapú tömeg polimerekével. A technológia és az alapanyag már a múlt század végén rendelkezésre állt a mérnökök számára, ám magas áruk jelentősen korlátozta bevezetésüket, majd széles körben való elterjedésüket. A dolgozatom alapját képező politejsav a jelenleg elérhető biopolimerek közül az egyik legígéretesebb, mivel ára mérsékelt, tulajdonságai pedig igen tág határok között változtathatóak. Az egyik elterjedést gátló tényező a csekély hőalaktartó képesség, amely elengedhetetlen a mindennapok csomagolóanyagival szemben. A hő alaktartás növelése jelenleg sok kutatás célja, ezekből megtudhatjuk, hogy az alaktartást szálas erősítő, ásványi töltő, organikus töltőanyagokkal növelhetjük. Munkám során az elérhető szakirodalom segítségével megvizsgálom a hő alaktartás növelésének legígéretesebb lehetőségeit. A dolgozatomban különböző típusú és arányú töltőanyaggal töltött PLA keverékeket állítok elő, amelyek hő alaktartó képességre gyakorolt hatását vizsgálom.
