Alapanyag fejlesztése gépjármű akkumulátorházak fröccsöntéssel való előállításához
Alapanyag fejlesztése gépjármű akkumulátorházak fröccsöntéssel való előállításához
Kasza Dóra MSc II. évf.,
e-mail: kadora87@gmail.com
Konzulensek:
Kovács Norbert Krisztián, Polimertechnika Tanszék
e-mail: kovacsn@pt.bme.hu
Dr. Kovács József Gábor, Polimertechnika Tanszék
e-mail: kovacs@pt.bme.hu
A felgyorsult világunk lendületével a személygépjármű-gyártók is lépést kívánnak tartani, ezért új konstrukciókkal, fejlesztésekkel próbálják meg termékeiket a felhasználók számára különlegessé varázsolni. Azonban nem szabad a fejlesztéseket csupán a külső és a belső burkolati elemek korszerűsítésére korlátozni, ahhoz, hogy a gépjárművek gyorsabbak és környezetkímélőbbek legyenek, magához a gépjármű meghajtásához szükséges rendszert is fejleszteni kell.
A nagy mennyiségű gépjármű üzemeltetése miatt szintén szükséges, hogy nagy darabszámban álljanak akkumulátorok a felhasználók rendelkezésére. Az eladási számok növekedése és a személyautók rohamos fejlődése együttesen eredményezte azoknak az akkumulátoroknak a gyártását, amelyek továbbra is képesek biztosítani korunk bonyolult elektronikai alkatrészekkel felszerelt járműveinek működését is.
Az akkumulátorokat veszélyes rendszereknek tekinthetjük, ezért fontos, hogy a használatban és a használaton kívül lévő akkumulátorok semmilyen ideiglenes vagy maradandó kárt ne okozhassanak a környezetükben. Ezért TDK dolgozatom célja olyan optimális mechanikai és termikus tulajdonsággal rendelkező alapanyag kifejlesztése, amely fröccsöntéssel előállított személygépjárművek akkumulátorházainak gyártására alkalmas.
Fontosnak tartom, hogy az akkumulátor egész életpályáját tudatosan alakítsuk ki. Ezért már a gyártáskor olyan összetételű alapanyagot kell létrehozni, amely az újrahasznosítása után – ugyanazt az anyagot a gyártáshoz ismételten felhasználva – nem okoz jelentős mértékű tulajdonságcsökkenést. Ezáltal is óvjuk környezetünket a veszélyes hulladék keletkezésétől.
TDK dolgozatomban H104 homo polipropilén porhoz különböző mértékben adagoltam gócképzőket és additíveket (antioxidánsokat). A gócképzők hatékonyságát DSC és HDT mérésekkel, amíg az additívek hatékonyságát OTT, MFI mérésekkel vizsgáltam. A mérési eredmények alapján kiválasztottam a megfelelő additív és gócképző kombinációt. Ezt követően egy kísérlettervet (DOE) készítettem a mennyiségek optimalizálására.
Irodalom:
1. J. Karger-Kocsis, Ed., Polypropylene. An A-Z Reference, Kluwer Academic, Dordrecht, 1999
2. Tolinski M.:Additives for Polyolefins: Getting the most Out of Polypropylene, Polyethylene and TPO,William Andrew Applied Science Publishers, USA, Burlington, 2009
3. Rust N.,Ferg E.E., Masalova I.:A degradation study of isotactic virgin and recycled polypropylene used in lead acid battery casing, Polymer Testing 25 (2006) 130-139
szerző
-
Kasza Dóra
gépészmérnöki
nappali alapszak
konzulensek
-
Dr. Kovács Norbert Krisztián
adjunktus, Polimertechnika Tanszék -
Dr. Kovács József Gábor
egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék