Bazaltszállal erősített polimer kompozitok anyagjellemzőinek meghatározása az ISO 12215-5 szabvány EL-a, b és c értékelési módszerei alapján
A bazalt szál kitűnő erősítőanyag, mechanikai jellemzőit tekintve az üvegszál és a szénszál között helyezhető el. Kedvező ára és jó tulajdonságai ellenére nem terjedt el széles körben, aminek fő oka a kompozitipar konzervatizmusa, a tervezői és gyártói tapasztalat hiánya, valamint a vonatkozó szabályozási és jogi környezet fejletlensége.
A hajógyártás a hőre keményedő kompozitok egyik hagyományos területe. A fa- fém és polimer kompozit kishajók tervezéséhez, szerkezeti ellenőrzéséhez, tanúsításához igen részletes szabványok állnak rendelkezésre. Az ISO 12215-5 szabvány az üveg- szén és aramidszállal erősített poliészter, vinilészter és epoxi gyanta mátrixú kompozit testű hajók tervezése és építése esetén használandó. Ettől eltérő építőanyagok esetén a megfelelőség igazolása és tanúsítási folyamat során is problémák merülnek fel.
Az ISO 12215-5 szabvány három különböző módszert ad meg a szálerősített kompozitok anyagjellemzőinek meghatározására. Az EL-a módszer a konkrét anyagokon végzett szabványos mérések útján meghatározott anyagjellemzők használatát jelenti. Az EL-b módszernél az irányadó mechanikai jellemzőket a mért száltartalom bizonyos összefüggésekbe történő behelyettesítésével kapjuk. Az EL-c módszer használata semmilyen mérést nem ír elő, a száltartalmat anyagtól és technológiától függő konstanssal adja meg, a mechanikai jellemzőket pedig az EL-b módszer összefüggéseibe történő behelyettesítések korrigált értékei adják.
A TDK dolgozat célja a bazaltszálas kompozitok anyagjellemzőinek szabvány szerinti meghatározása (EL-a módszer), és a kapott értékek megfeleltetése a szabvány EL-b és EL-c módszerének. Ezáltal a bazaltszálas kompozit hajók is ellenőrizhetők lesznek az ISO 12215-5 szabvány módszerei szerint, ily módon e munka a szabvány továbbfejlesztésének, kiterjesztésének tekinthető.
szerző
-
Kautny Kolos
Gépészmérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Mezey Zoltán
adjunktus, Polimertechnika Tanszék
