Hibrid szénszálerősítésű epoxigyanta kompozitok égésgátlása
A kompozitok a térhódításukat a XX. században kezdték a hadiiparnak köszönhetően. Ennek az iparágnak nagy szüksége volt olyan anyagokra, mellyel ki lehet küszöbölni a fémek nagy tömege és magas ára okozta hátrányokat. Erre remek megoldást nyújtottak és nyújtanak ma is a polimer kompozitok. A fejlesztéseket tekintve még mindig meghatározó szerepet játszik azóta is a hadiipar, a főbb fejlesztések gyakran onnan jönnek, melyeket a hétköznapi életben is érzékelhetünk. A kompozitok megjelenése meghatározó a mindennapjainkban, gondoljunk csak a közlekedésre. A közlekedésben először az űripar figyelt fel az anyagban rejlő lehetőségekre, majd fokozatosan került elérhetőbbé a hétköznapi ember számára, a repülőgépipar, autóipar, hajógyártás alkalmazásaiban.
Ezen iparágak mind további fejlesztésekkel éltek az addig használt anyagot tekintve, köztük az ár optimalizálását tekintve, illetve a felhasználási cél érdekében is. A hibrid kompozitok fejlődése sem tér el a felvázolt modelltől, először ezt is a hadipar alkalmazta a számos kiváló tulajdonságuk miatt. A kutatómunka folyamán erősítést tekintve nanoszálas és szénszálas anyagokat, valamint különböző keverékű mátrix anyagok kombinációját vizsgáltam. A hibrid kompozitok alkalmazásával az egyes komponensek megfelelő párosítása esetén az egyes alkotók előnyös tulajdonsága jelenik meg, sőt ezek egymást erősítve is megjelenhetnek. Nanoszálas erősítésnél, illetve nanorészecskék alkalmazásával kiváló vezetési tulajdonságokat érhetünk el (elektromos és termikus), valamint a mechanikai tulajdonságokat tekintve is pozitív hatást érhetünk el.
A kutatómunka során hagyományos szénszállal, szénnanocsövet tartalmazó nanoszénszállal és szénnanocsővel erősített epoxigyanta kompozitokat foszfortartalmú adalékkal égésgátoltam. Vizsgáltam a nanoszálak és a nanocsövek hatását az éghetőségre, mechanikai tulajdonságokra, elektromos- és hővezetőképességre. A kutatómunka célja egy olyan anyag kifejlesztése, ami nem szenved súlyos tönkremenetelt, egy esetlegesen fellépő környezeti hatásnak a következtében, mely hirtelen hőfejlődéssel jár, repülőgép esetét tekintve például egy villám esetén.
szerző
-
Magyar Balázs
Gépészmérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Szebényi Gábor
Egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék -
Dr. Molnár Kolos
egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék -
-
Tóth Levente Ferenc
PhD hallgató, Polimertechnika Tanszék
