Sugárzásos technikák alkalmazása nanokompozitok határfelületi adhéziójának módosítására
A nanocsöveket felfedezésük óta a polimermátrixú kompozitok kutatásainak középpontjában állnak, ugyanis rendkívül nagy fajlagos felülettel rendelkeznek, ezért ideális erősítőanyagok. Egyedülálló mechanikai tulajdonságaik ellenére gyakorlati alkalmazásuk mégsem terjedhetett el, ugyanis a polimer mátrixban gyenge a határfelületi adhéziójuk, ezért nehezen diszpergálhatóak, valamint terhelés során az erőátvitel mátrix és erősítőanyag között nem kielégítő.
Napjainkban a határfelületi adhézió növelése rendkívül költséges és negatív hatásokkal is bíró kémiai vagy plazma kezeléssel történik, azonban kutatások folynak nagy energiájú besugárzásos módszerek alkalmazhatóságával kapcsolatban.
Dolgozatunk célja feltérképezni, milyen sugárzásos technikák alkalmazhatók nanokompozitok határfelületi adhéziójának növelésére, illetve a megfelelő besugárzásos módszert alkalmazva megvizsgáljuk a mechanikai tulajdonságok változását az elnyelt dózis függvényében.
szerzők
-
Göbl Richárd
Gépészmérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc) -
Lámfalusi Csaba
Gépészmérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Szebényi Gábor
Egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék
