Regisztráció és bejelentkezés

Indirekt üregnyomás mérési módszer feltételrendszerének kidolgozása

Indirekt üregnyomás mérési módszer feltételrendszerének kidolgozása

(Developing the system of conditions for the measurement method of indirect cavity pressure)

Kovács Mátyás MSc

kovacs.matyas1995@gmail.com

Konzulensek: Dr. Suplicz András, adjunktus, Polimertechnika Tanszék

Dr. Kovács Norbert Krisztián, adjunktus, Polimertechnika Tanszék

Napjainkban a globális versenyképesség, az ügyfélközpontú termék-testreszabás és a folyamatos költségmegtakarítás iránti igény arra kényszeríti a vállalatokat, hogy új technológiákat keressenek üzleti folyamataik fejlesztése és a termékfejlesztési ciklus felgyorsítása érdekében. A gyors prototípuskészítés (RP) kulcsfontosságú technológiává vált, amellyel lerövidíthető a terméktervezési és fejlesztési idő [1].

Az additív gyártási technológiák az 1980-as években jelentek meg a hagyományos anyageltávolító és anyagformáló eljárások mellett. Olyan eljárások összességét értjük ez alatt, amelyek során 3D modell alapján, általában rétegről rétegre, anyagrészeket illesztünk egymáshoz. Előnyük, hogy szinte bármilyen geometriát le lehet gyártani velük, illetve egy termék tervezése és fejlesztése során több résztvevő is kézzel fogható prototípust kaphat, ezzel elősegítve a folyamatot. Közismert tény, hogy a kézzelfogható modellek sokkal hasznosabbak lehetnek, mint a rajzok vagy virtuális modellek, a tervező szándékának ismertetésére a koncepcionális terv bemutatásakor [2]. Az additív gyártástechnológiák gyors fejlődése lehetővé tette, hogy vizualizációs célú prototípusok készítésén túl funkcionális modellek is létrehozhatók.

Bár az additív gyártástechnológia hatásos eszköz a prototípusok készítésére, piaci igény van olyan prototípusgyártási folyamatokra, amelyek anyagukban és gyártási technológiájukban megegyeznek a végtermékkel. A műanyag termékek jelentős része fröccsöntéssel készül, amely nagy mennyiségben gazdaságos gyártást tesz lehetővé. A technológia egyik legköltségesebb része a fröccsöntő szerszám gyártása, amely egyedi és kisszériák esetén termékszámra leosztva igen jelentős. Ezért olyan megoldásra van szükség, amely lehetővé teszi a végleges konstrukcióhoz képest költségkímélőbben előállítható prototípusszerszám. Erre több megoldás is született, ilyen a gyors szerszámozás vagy a lágy szerszámozás [3]. Az utóbbi években több kutatás készült, amelyek polimer betétes fröccsöntő szerszámok használatát vizsgálták, ezek használata és tesztelése viszont még nem kiforrott technológia.

TDK dolgozatom célja ezért fotopolimer alapú additív technológiával készült kisszériás fröccsöntő szerszámok folyamat közbeni igénybevételének, fröccsöntés során a szerszámüregben fellépő nyomások indirekt módon történő mérési módszerének továbbfejlesztése és validálása.

Irodalom:

[1] D.T. Pham, S.S. Dimov: Rapid Manufacturing, Springer, 2001.

[2] I. Gibson, B. Stucker és D. W. Rosen: Additive Manufacturing Technologies, Springer Science, Business Media, 2010.

[3] A. Gebhardt: Understanding Additive Manifacturing, München, Németország: Hanser Publishers, 2011.

szerző

  • Kovács Mátyás
    Gépészmérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Suplicz András
    adjunktus, Polimertechnika Tanszék
  • Dr. Kovács Norbert Krisztián
    adjunktus, Polimertechnika Tanszék

helyezés

Jutalom