Élet korona nélkül
A fogászatban a fogtömések alkalmazása ma már mindennapos rutineljárásnak számít. Az eljárás alapja, hogy szintetikus polimer vagy kerámia anyagok bejuttatásával és beragasztásával kipótoljuk a fog hiányzó részeit. A fogtömések használatának célja a fogszuvasodás vagy trauma által okozott fogkárosodások helyrehozatala, mind funkcionális, mind esztétikai szempontból, olyan módon, hogy az élő fog ne károsodjon tovább. Ezek a fogtömések többnyire anyagukban kötnek a fogüreg falához. Mivel ez az eljárás lényegesen olcsóbb, egyszerűbb, kisebb egészségügyi követelményekkel jár, gyorsabban gyógyuló és kevésbé fájdalmas, mint a fogimplantátum behelyezése, ezért a legtöbb esetben érdemes inkább fogtömést alkalmazni.
Az egyik legnagyobb probléma azonban a fogtömésekkel, hogy a kifúrt üreg és a tömés között rés keletkezhet térhálósodás után. A szilárd polimer, kerámia vagy kompozit tömés a fogtól eltérő hőtágulási tulajdonságaik miatt zsugorodhatnak, és emiatt a fogbelet elérhetik és károsíthatják a szájüregben lévő baktériumok és újabb tömést vagy koronát kell készíteni.
Kutatásunk során fogorvosok által szakszerűen elkészített, innovatív fogtöméseket vizsgálunk, amelyekkel várhatóan kiváltható lehet a fogkorona használata. Ezek a speciális tömések üvegszállal erősített polimer kompozitból készülnek. Újszerű beragasztási módszerrel készítik el a végleges fogtömést, amellyel sokkal nagyobb terhelőerők vehetők fel a normál töméshez képest. Az üreg formájára mintázott kompozit tömést kiveszik, majd üvegszálas paplan alábélést helyeznek be különböző típusú ragasztókkal. Ezzel biztosítható a tömés és a fog közötti rugalmas, szilárd és tartós kapcsolat.
Az elkészített töméseket korábban kihúzott fogakba készítették el a szakemberek, amelyekből rögtön próbatesteket vágtunk mérésekhez. A mintakészítés során a fogtöméssel ellátott fogakból gyémánttárcsás vágással metszeti darabokat készítettünk, amelyeken elvégeztük az optikai és roncsolásos vizsgálatokat.
Vizsgálataink során megfigyeljük sztereomikroszkópos eljárás segítségével, hogy van-e rés a fogüreg fala és a fogtömés között, illetve mekkora mértékű az. Ezek után szakítóvizsgálattal megfigyeljük a fogtömés és a fog közötti adhézió erősségét húzó igénybevétel hatására. Ehhez előzetesen terveztünk egy egyedi befogószerszámot a szakítógépbe, hogy a kis méretű fog mintákat ne törje össze a gép befogáskor. Ezeknek az méréseknek az eredményeivel megállapítható az egyes ragasztók minősége, és kiválasztható a legjobb módszer a nagyobb méretű fogtömések beragasztására.
szerzők
-
Leveles Borbála
Gépészmérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc) -
Borhy Levente
Gépészmérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Kemény Alexandra
adjunktus, Anyagtudomány és Technológia Tanszék -
