Regisztráció és bejelentkezés

Bifurkációs sztentelés vizsgálata

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezetik a halálozási statisztikákat, Magyarországon is a lakosság több, mint felét érintik. A kardiovaszkuláris betegségek közül is a koszorúérbetegségek a leggyakoribbak. A betegség során az erek falában úgynevezett plakk alakul ki, amely egy zsíros, meszes lerakódás. Ez elzárhatja, illetve szűkítheti a vér áramlásának útját, amely hosszútávon szívinfarktushoz, szívelégtelenséghez vezethet.

Ezen betegségek egyik legelterjedtebb kezelési módszere a sztentbeültetés. Maga a sztent egy rövid, fémből készült csőszerű háló, amelyet a kezelni kívánt érszakaszba juttatnak katéter segítségével, ott a katéteren lévő ballont indeflátorral felfújják, így a sztent a plakkot összenyomja, és megtámasztja az érfalat. Ezáltal a vér áramlásának útja újból szabaddá válik. Speciális esetben érelágazáshoz (bifurkációhoz) kell beültetni az eszközöket. A bifurkáció lényegében a fő érág kettéágazását jelenti két mellékérágra, lézióról akkor beszélhetünk, ha legalább az egyik ágban található szűkület, közel az elágazáshoz. Az összes sztentimplantáció 10-15%-ában van szükség bifrkációs sztentelésre.

Bifurkációs sztentelés esetén az orvosoknak vagy dedikált bifurkációs sztenteket vagy sima, egyenesági sztenteket kell használniuk különböző speciális tágítási technikákkal. Az orvosok számára a bifurkációs léziók kezelése kihívást jelent, mégis kevés műszaki szakirodalom foglalkozik ezzel a problémával.

Jelen dolgozatban vizsgáljuk a sztentek több funkcionális tulajdonságát, ezen belül pedig az oldalágelérés előrejelzése és az oldalági tágítás vizsgálata a legfőbb feladatunk. Az oldalágelérés lehetőségét a sztentmintázat alapján mérjük. A tágításhoz pedig szükségünk van egy megfelelő érmodellre, amely jól szimulálja az anatómiai viszonyokat és az oldalági tágítás könnyítése mellett akár oktatási eszközként is segítség lehet az orvosoknak. Az irodalomban talált modellek összehasonlítása után 3D tervezőprogrammal készítünk egy érmodellt, amelyben vizsgálni tudjuk a sztent tágítása során bekövetkezett változásokat, deformációkat. A modellt additív technológia segítségével gyártjuk le és ebben vizsgáljuk az oldalági tágítás menetét.

szerzők

  • Palotás Dóra
    Egészségügyi mérnök szak, mesterképzés
    mesterképzés (MA/MSc)
  • Király István
    Mechatronikai mérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Kovács Dóra
    tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék

helyezés

II. helyezett