Fogászati implantátumok felületkezelése szemcseszórással
Napjainkban a legelterjedtebb betegségek közé tartozik a fogszuvasodás. Világszerte a gyermekek 60-90%-a, illetve a felnőttek közel 100%-a szembesül ezzel a kínzó problémával. Ha a beteg fogakat nem kezeltetik időben szakorvossal, akkor az gyakran az adott fog elvesztéséhez vezet. A tudomány és a technológia fejlődésével azonban ma már a foghiány, mint probléma is áthidalható fogászati implantátumok alkalmazásával [1].
Ezen implantátumokat manapság szinte minden esetben felületkezelik a biokompatibilitás javítása és az osszeointegráció (csontba való beépülés) felgyorsítása érdekében, ami a páciensek gyógyulási idejének rövidülését segíti elő. A leggyakoribb felületkezelési eljárások a következők: szemcseszórás, kémiai maratás, elektropolírozás, anódos oxidáció és különböző felületi bevonatok alkalmazása. Ezeket az eljárásokat gyakran egymással kombinálva alkalmazzák a lehető legjobb felület kialakítása érdekében [2].
Kutatási munkám során a homokszórási folyamat technológiai paramétereinek hatását vizsgáltam a felületi érdességre és az osszeointegrációra. Ehhez szükségem volt egy olyan szerkezetre, mellyel az adott felületkezelési eljárás megvalósítható, így először egy homokszóró berendezés megtervezését, megépítését és beüzemelését végeztem el. A következő lépés a szükséges befogók tervezése és gyártása volt, mely során elkészítettem egy olyan készüléket, mellyel a főbb technológiai paraméterek (szórási távolság, idő, szög) egyszerre változtathatóak a szórási folyamat során.
A homokszóró berendezés és a szükséges készülékek elkészítése után korong alakú titán próbatesteken végeztem felületkezeléseket. Szóróanyagként alumínium-oxidot használtam, melynek keménysége meghaladja a titánét, így a minták felületéről anyagot tudtam leválasztani, ami növelte a felületi érdességet. Célként tűztük ki az esztergált és a homokszórt minták összehasonlítását. Ehhez a minták felületére sejteket helyeztünk, melyek életképességét és oszteogén aktivitását mértük meghatározott időközönként.
Irodalom:
[1] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs318/en/
[2] In Sung Yeo: Reality of Dental Implant Surface Modification: A Short Literature Review. The Open Biomedical Engineering Journal, vol. 8. pp. 114-119., 2014
szerző
-
Hajdu István
Gépészmérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Pammer Dávid
Tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék -
Károly Dóra
tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék
