Regisztráció és bejelentkezés

Koponyaűri áramlásmódosító eszközök összenyomhatóság vizsgálata

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálozási okok közé tartoznak, a WHO 2012-es adatai alapján minden harmadik haláleset hátterében ezek a megbetegedések állnak. A betegségcsoporton belül az egyik legsúlyosabb probléma a verőereken tágult szakaszok, az ún. aneurysmák kialakulása. Az értágulatok egyik legnagyobb veszélye az elvékonyodott érfal megrepedése (ruptura). Az aneurysma megrepedésekor bekövetkező vérzés szövődményeiben a betegek kb. 15%-a meghal, mielőtt a kórházba érne.

Ahogy számos más betegség esetén is, úgy a koponyaűri értágulatok kezelésénél is törekednek a minimálisan invazív műtéti technikák kifejlesztésére. A különböző vaskularis módszerek, például mikrospirál okklúzió vagy áramlásmódosító sztentek alkalmazása is ezt a célt szolgálja.

Az elmúlt évek legújabb vívmánya az agyi értágulatok vascularis kezelési területén a belső áramlásmódosító implantátumok (ún. WEB implantátumok). A gömbszerű, sűrű hálófonatból álló eszközt az értágulat belsejébe helyezik el, ezáltal módosítják az aneurysma és a szülő ércsatorna közti dinamikus folyadékcserét. Előnye, hogy mivel a szülőérbe nem kerül idegen anyag, nem igényel tartós antiaggregációs kezelést. Az eszköz újszerűsége miatt kevés a rendelkezésre álló irodalom, ezáltal rengeteg a kutatási lehetőség.

A klinikai gyakorlatban gyakran választanak az aneurysma méreténél nagyobb implantátumot (orvosi kifejezéssel túlméretezik), így beültetés során az eszköz alakváltoztató hatásnak van kitéve. Dolgozatunkban különböző névleges befoglaló méretekkel rendelkező WEB implantátumok összenyomhatóságát és a sztenttel érintkező felület aránya (SFA) változását vizsgáljuk. A rendelkezésre álló 20 mintadarabról sztereomikroszkóppal axiális és radiális irányból felvételeket készítünk, hogy a tényleges geometriai adatokat és az SFA értékeket meghatározzuk. Az alakváltozás SFA értékre gyakorolt hatását az implantátumok különböző belső átmérővel rendelkező üvegcsövekbe helyezésével figyeljük meg. Az összenyomhatóság vizsgálatokat mind axiális, mind radiális irányban elvégezzük. A mérési eredmények tekintetében megállapítható az alakváltozás mértékének és az SFA érték változásának a kapcsolata különböző irányú terhelések esetén. A nyomóvizsgálatok alapján meghatározható az összenyomáshoz szükséges erő és az implantátum maradó alakváltozása. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a különböző névleges geometriájú implantátumok esetén milyen hatással jár a túlméretezés.

szerzők

  • Asztalos Lilla
    Gépészmérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)
  • Tamási Mária
    Egészségügyi mérnök szak, mesterképzés
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Károly Dóra
    tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék
  • Dr. Nagy Péter
    kutató, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (külső)
  • Dr. Bognár Eszter
    kutató, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (külső)

helyezés

III. helyezett