Fogászati implantátum-alapanyagok vizsgálata és összehasonlítása
Orvostechnikai eszköz alapanyag választáskor számos szigorú követelménynek kell megfelelnie az adott anyagnak, nem csak mechanikai és metallurgiai tulajdonságait, hanem biokompatibilitását, osseointegrációját is vizsgálni kell. Jelenleg fogászati implantátumokra a leggyakrabban használt alapanyagok a különböző titánt ötvözetek (Grade2, Grade4, Grade5). A titán ideális az emberi testbe beültetésre kerülő eszközök esetében, nem lép reakcióba a testnedvekkel, illetve megfelelő felületkezelés után az implantátum és a csont között szoros kötés tud létrejönni. Jelen kutatás célja Grade 2-es ultrafinom szemcsés titán vizsgálata, a mért eredmények alapján pedig annak megállapítása, alkalmas-e fogászati implantátum alapanyagként való alkalmazásra.
A vizsgálat során felhasznált alapanyag intenzív képlékeny alakítással –jelen esetben meleg kaliberhengerléssel – készült ultrafinom szemcsés Grade2-es titán. A korongokat a rúd előgyártmányból esztergálással munkálták ki ~ 12 mm átmérőjű, 2 mm vastagságú korongokra. A legfontosabb tulajdonságok, amik a kutatás során megfigyelésre kerültek: az alapanyag keménysége, felületi érdessége, tömege, átmérője, vastagsága, illetve annak a vizsgálata, hogy a különböző időintervallumokon, hőmérsékleteken és maratószerrel végzett kísérletek után a fent említett paraméterek milyen mértékben változtak, megfigyelhető-e összefüggés a különböző változók között. A felület minőségének változása különböző nagyításokban a pásztázó elektronmikroszkóppal készített felvételeken is megfigyelhető. A kapott eredmények összevetésre kerültek a korábban elvégzett Grade2-es és Grade5-ös titánokon elvégzett mérési sorozattal. A mérések összehasonlíthatósága miatt a maratószerek, maratási idő, illetve maratási hőmérsékletek a korábbi kísérletben alkalmazottakkal azonosak: maratószerek: sósav, foszforsav, maratási idő: 10, 600, 1800, 3600, 5400, 7200 szekundum, 20, 40 és 60 °C-os hőmérsékleteken. Az ultrafinomszemcsés titánkorongok felületéről maratás előtt és után is sztereomikroszkópos felvételek készültek, hogy a felületi változások ilyen tekintetben is követhetőek legyenek. A maratás után kapott felületi érdességek összevetésre kerültek a felületkezelés nélküli esztergált felületen mért érdességgel, megfigyelhető a felületi érdesség változásának függése a különböző maratási paraméterektől.
A mérési eredmények és az összehasonlítás alapján meg lehet állapítani, alkalmas-e az ultrafinomszemcsés titán fogászati implantátum alapanyagként, mutat-e hasonlóságot az eddig alkalmazott alapanyagokkal, meghatározható a beültetéshez ideális felületi érdesség előállítására szolgáló felületkezelési eljárás is.
szerző
-
Asztalos Lilla
gépészmérnöki
nappali alapszak
konzulensek
-
Nagy Péter
tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék -
Dr. Joób F. Árpád
egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Arc, Állcsont,Szájsebészeti Fogászati klinika (külső) -
Dr. Körmöczi Kinga
Klinikai orvos, SE Arc,- Állcsont,- Szájsebészeti és Fogászati Klinika (külső) -
