Explantált fogászati implantátumok vizsgálati lehetőségei
Explantált fogászati implantátumok vizsgálati lehetőségei
Balogh Lajos MSc I. évf.
lolop1997@gmail.com
Konzulensek:
Dr. Joób-Fancsaly Árpád, egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar
Dr. Bognár Eszter, adjunktus, Anyagtudomány és Technológia Tanszék
Nagy Péter, tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék
A foghiányok pótlásának jelenleg legmodernebb eszköze az implantáció. A fogászati implantátumok megbízhatósága összefüggésben van azzal, hogy milyen mértékben képesek helyettesíteni a természetes fogak funkcióját. Rendkívül fontos, hogy ez a funkcionális alkalmasság hosszú ideig fennmaradjon. Éppen ezért a fogászati implantátum-alapanyagoknak sok kritériumnak kell megfelelniük. Nagy erőknek, fárasztó igénybevételnek és különböző korróziófajtáknak kell ellenállniuk. Kémiailag stabil szerkezet és megfelelő biokompatibilitás is szükséges. Mechanikai tulajdonságaik ugyanakkor nem térhetnek el nagymértékben a csontétól, ez ugyanis feszültségeloszlási problémákhoz vezethet a csont és implantátum kapcsolatnál, amely hatására a környező csontszerkezet átalakul. További fontos kritérium, hogy az alkalmazott alapanyag képes legyen a csontszövettel erős adhéziós kapcsolat kialakítására, más néven az osseointegrációra [1][2].
A múlt évtizedben a sikeresnek tekinthető implantációk száma az összes esetet tekintve körülbelül 90%-os volt [3]. Napjainkban ez az érték még nagyobb, az anyagtudomány és az orvostudomány nagymértékű fejlődésének köszönhetően. Kis százalékban azonban még előfordul az implantátumok tönkremenetele. Fontos mérnöki feladat ezeknek az eseteknek a károsodásanalízise, valamint az explantált, ép implantátumok vizsgálata, azzal a céllal, hogy a jövőben elkészülő implantátumok károsodási kockázata még kisebb mértékű legyen.
Fémek közül fogászati implantátumként leggyakrabban a Grade 2 és Grade 4 Ti-t valamint a Grade 5 Ti-t (Ti-6Al-4V) alkalmazzák kedvező tulajdonságai miatt [2]. Tanulmányom tárgya éppen ezért Grade 5 alapanyagból készült explantált fogászati implantátumok károsodásanalízise volt. Az implantátumok 15 év folyamatos fogorvosi kontrol után kerültek explantálásra. A mintákat roncsolásmentes és roncsolásos makro- és mikroszerkezeti vizsgálatokkal minősítettem. Célom egy átfogó vizsgálati metodika kidolgozása volt, amellyel az implantátumokban a hosszú idejű használat során kialakult anyagtulajdonság-változások és károsodások elemezhetőek.
Munkámmal a fogászati implantátumok élettartamának növelésére és károsodásának megelőzésére irányuló fejlesztéseket kívánom segíteni.
Irodalom:
[1] Natali, AN (szerk.), 2003, Dental Biomechanics,Taylor & Francis Inc., London, ISBN 0-415-30666-3, pp. 115-116.
[2] Park, BJ & Bronzino, DJ (szerk.) 2003, Biomaterials-Priciples and applications, CRC Press LLC, pp. 196-197.
[3] Kim, RW, Kim, HS, Choe, HC, Son, MK & Chung, CH 2011, ’Microscopic Analysis of Fractured Dental Implants Surface after Clinical Use’, Procedia Engineering, vol. 10, pp. 1955-1960. Elérhető: ScienceDirect [2014.09.17]
szerző
-
Balogh Lajos
gépészmérnöki
nappali alapszak
konzulensek
-
-
Dr. Joób F. Árpád
egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Arc, Állcsont,Szájsebészeti Fogászati klinika (külső) -
Nagy Péter
tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék
