Regisztráció és bejelentkezés

Sztentmintázat leképezésének vizsgálati módszerei

Iszkémiás szívbetegségek nevezzük azokat az állapotokat, melyek kialakulásában kimutathatóan közrejátszik a szív nem megfelelő vérellátása. Ezt általában a szívet tápláló koszorúér falán lerakodó plakk, egy zsíros, meszes lerakódás okozza. Ez a réteg egyre vastagabb lesz, így egyre kisebb átmérőn tud a vér áramolni, majd egy idő után akár teljesen elzárhatja az eret. A kisseb mértékű szűkületből még csak annyit érzékelhet a beteg, hogy fáradékonyabb lesz, elzáródáskor azonban sokkal súlyosabb a helyzet: ha a szív nem kap elegendő oxigént és tápanyagot akár teljesen le is állhat. Az iszkémiás szívbetegség napjaink talán legsúlyosabb problémája, ugyanis a fejlett országokban ez a vezető halálozási ok. Magyarországon például a halálozások 25%-át ez a betegségcsoport okozza. Az érszűkület kezelésére 3 módszer létezik: a gyógyszeres kezelés, a bypass műtét: ez az eljárás hatásos, ám nagyon jelentős megterhelést jelent a szervezetnek. A leggyakrabban alkalmazott módszer, az érszakasz ballonkatéterrel történő tágítása. Ilyenkor az esetek többségében a kezelés részeként egy sztent is beültetésre kerül. A sztent egy hálós falú cső, aminek a szerepe, hogy megtámassza az eret a tágított állapotban. A sztentek nagyon sokféle méretben, mintázattal és változatos anyagból és bevonattal készülhetnek. A beültetést végző orvosnak választania kell közülük, amit jelentősen megkönnyítene, ha egzakt számadatok alapján össze tudná hasonlítani a különböző gyártók termékeit. Ehhez viszont egységes mérési módszerekre és az adatok közzétételére lenne szükség. Az egyik legfontosabb tulajdonság az úgynevezett fémmel fedett felület (MSA), ami a sztent hosszúságú érszakasz falának felületéből és az ezzel érintkező sztentfelületből képzett hányados. TDK dolgozatunk során több MSA mérési módszert vizsgálunk. Az egyik a számításos módszer, melynek során az adott sztent átmérőjének, hosszának, bordavastagságának, sűrűségének és tömegének ismeretében meghatározható az MSA. A többi eljárás során a sztent külső felületének terítékét képezzük le képfeldolgozó módszerekkel. Ezt megtehetjük úgy, hogy több állóképeket a hossztengely körül forgatva összevágunk. Vagy egy szkenner fölött a sztentet forgatva rögtön előáll a kép. Ezek kivizsgálására szintén több módszer létezik. Egyik módszer a képelemző szoftver. A másik szerint a bordák és hidak középvonalát kell berajzolni, majd ezt a bordaszélességgel megszorozva megkapjuk a lefedett felület nagyságát. Az összehasonlíthatóság és pontosság növelés érdekében ezeket a módszereket természetesen kombinálni is lehet. A mérések során nagyon fontos figyelembe venni az egyes módszerek ismételhetőségét és reprodukálhatóságát is. Az ismételhetőség azért fontos, mert túl nagy bizonytalanság azt jelzi, hogy az adott módszer vagy a hozzá használt berendezés nem megfelelő a sztentek összehasonlítására. A reprodukálhatóság azt mutatja, hogy különböző személyek által elvégzett mérések ugyan azon a mintán mekkora bizonytalanságot mutatnak. Ez a mérőszemélyzet által bevitt hiba. A leképezés pontosítása segíthet a sztentfejlesztésben. Ezek tisztázása fontos lépés az adatok összehasonlítása előtt, hiszen akár emberéletek múlhatnak azon, hogy az orvosnak sikerül-e a megfelelő eszközt kiválasztania a kezeléshez.

szerzők

  • Keresztes Zoltán
    gépészmérnöki
    nappali alapszak
  • Suba Tamás
    gépészmérnöki
    nappali alapszak

konzulens

  • Károly Dóra
    tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék

helyezés

II. helyezett