Patológiás sztentekről készült CT felvételek vizsgálata
Szervezetünk legalapvetőbb szükséglete az oxigén, melyet a vérünkben oldva a szívünk pumpál szét az érrendszeren keresztül. Emiatt fontos, hogy az erek megőrizzék épségüket, a legkevésbé meszesedjenek el, szűküljenek be. Egészséges életmódot követve az érelmeszesedés megelőzhető lenne, de az egészségtudat lassú változása miatt a prevenció mellett szükség van különböző kezelésekre is. Az egyik ilyen kezelési mód az angioplasztika, mely során a legtöbb esetben egy úgynevezett sztentet is beültetnek az érbe, amely utat nyit a vérnek. A műtét során CT koronarográfiát alkalmaznak, ennek során intravénás kontrasztanyagot fecskendeznek az erekbe, hogy képet kapjanak az erek állapotáról, a szűkületről és figyelemmel tudják kísérni a feltágítás folyamatát is.
Jelen munka az Anyagtudomány és Technológia Tanszék, valamint az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató intézettel közös kutatásban elhunytakból eltávolított, patológiás sztentek vizsgálatával foglalkozik.
Első célom a koszorúérbetegség kezeléséhez, a CT (computed tomography) kapcsolódó irodalom áttekintése volt. Ezután megismerkedtem a sztentek alapvető funkcionális tulajdonságaival, valamint azok vizsgálati módszereivel. Végső feladatom pedig a sztentekről készült CT képek elemzése és a sztenteken keletkezett különböző elváltozások detektálása volt. A szakirodalomban még nem találhatók ilyen kiértékelések, valamint a kapott eredmények felhasználhatóak lesznek a további sztent fejlesztésben, amivel pedig a különböző érbetegségekben szenvedőknek lehet majd a minél tünetmentesebb életet visszaadni.
