Regisztráció és bejelentkezés

Különböző angiolplasztikai eszközök flexibilitásvizsgálata

Napjainkban az iszkémiás szívbetegség a vezető halálozási ok világszerte. A magas jövedelmű országokban a tendencia már csökkenést mutat a kutatók és orvosok munkájának köszönhetően, ám a szegényebb országokban nem ilyen szerencsés a helyzet. 2008-ban a világon az összes haláleset 12,7%-át okozta iszkémiás szívbetegség, ez körülbelül 7 294 000 ember halálát jelenti. [1]

Az ember élete során a szívkoszorúerek falában elkerülhetetlenül kialakulnak zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások, úgynevezett plakkok. Ezek az idő múlásával fokozatosan növekednek, először a koszorúér szűkületét, majd annak teljes elzáródását okozzák. Az angioplasztika az a beavatkozás, amely során a szűkült koszorúérbe egy katétert vezetnek, amelyen egy ballon található. Az orvos ezt a ballont tágítja fel a szűkület helyén, ezáltal összenyomva a plakkot és szabad utat biztosítva a véráramlásnak. Legtöbbször a ballonnal együtt egy fémháló, az úgynevezett sztent is feltágításra kerül, ez segít az ér visszaszűkülésének (resztenózis) megakadályozásában.

Az angioplasztika eszközeinek egyik legfontosabb tulajdonsága a hajlékonyság. A katéternek és vele együtt a sztentnek ugyanis követnie kell az érhálózat kanyarulatait anélkül, hogy a funkciójukat elveszítenék, megsérülnének. Célom a témához kapcsolódó szakirodalom megismerése (különösen a sztentalapanyagokkal, a sztentek gyártástechnológiájával és a hajlékonyságvizsgálati módszerekkel kapcsolatos témakörök) és a hajlékonyság vizsgálata volt oly módon, hogy az később a gyakorlatban is hasznosulhasson.

Munkám során kezdetben egy sztenten megvizsgáltam a lehető legtöbb tulajdonságot (nemcsak sztent, hanem sztent-rendszer és ballonkatéter tulajdonságokat is), majd ezután egy újonnan legyártott berendezés segítségével az angioplasztikában használt eszközök hajlékonyságának vizsgálatával foglalkoztam. Összehasonlítottam az általam vizsgált vezetődrótok, vezetőkatéterek, ballonkatéterek és sztentrendszerek hajlékonysági tulajdonságait.

[1] Judith A. Finegold, Perviz Asaria, Darrel P. Francis: Mortality from ischaemic heart disease by country, region, and age: Statistics from World Health Organisation and United Nations. International Journal of Cardiology, 2013, Vol. 168, Issue 2, pp. 934-945

szerző

  • Hajdu István
    gépészmérnöki
    nappali alapszak

konzulens

  • Kovács Dóra
    tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék

helyezés

I. helyezett