Sztentek összehasonlításának vizsgálati lehetőségei
Az endovaszkuláris eszközök egyik elterjedt tagja a sztent, amely alkalmazásával és szerkezetével lehetőséget nyújt az elzáródott érszakasz újbóli rendeltetésszerű működésére. Az orvosi gyakorlatban a sztentek szervezetbe ültetését röntgensugaras követéssel hajtják végre, azonban röntgensugár-elnyelő képességük nem mindig kielégítő, így egyes esetekben a láthatóságukat fokozó markerekkel látják el azokat.
A markerek a sztent mozgásának nyomonkövetésében, pozícionálásában, majd későbbi beazonosításának megkönnyítésében nyújtanak segítséget. A sztentek és markereik gyártástechnológiájára számos módszer létezik. A jelenleg alkalmazott markerek közös jellemzője, hogy ezeket vagy a sztent felületén vagy a bordák között vagy egy egyedileg kialakított markertároló egységben (úgynevezett rezervoárban) helyezik el. Számos probléma jelentkezik ezekben az esetekben. Ezek közül néhány az eltérő alapanyag okozta galvánkorrózió, a marker által fizikailag megváltoztatott bordaprofil, illetve a sztent és a marker anyagának eltérő biokompatibilitása. Ezek a problémák tették szükségessé egy újfajta markerelhelyezési technológia kifejlesztését.
A BME Gépészmérnöki Karának Anyagtudomány és Technológia Tanszékén egy olyan gyártástechnológiát fejlesztettek ki, amelynek keretein belül a markerek a sztentbordák belsejében kerülnek elhelyezésre, így az előzőkben említett problémák elkerülhetők. Markerként 3-7 μm szemcseméretű tantálport helyeztünk el 316L típusú ausztenites korrózióálló acélból készült sztentek bordáiba. A markerek tárolására szolgáló rezervoárokat lézersugaras gravírozással hoztuk léte a sztentek disztális és proximális gyűrűinek egyes bordáiban. A markerek rezervoárokban történő elhelyezését követően lézersugaras mikrohegesztéssel zártuk ezeket.
Az így elkészített minták röntgensugaras láthatóságát, mágneses tulajdonságait, valamint az alapanyag és a marker módosult kémiai összetételét vizsgáltuk és összehasonlítottuk a kereskedelmi forgalomban kapható különböző alapanyagú, markert is tartalmazható sztentekkel. A sztentekről az orvosi gyakorlatban alkalmazott vizsgálati paraméterekkel röntgenmikroszkópos felvételeket készítettünk, majd az így kapott eredményeket képelemzőszoftver segítségével kiértékeltük.
A vizsgálati eredmények tükrében összehasonlítást adunk a markeres sztentek mágneses tulajdonságairól, röntgensugárfogó képességéről és az egyes marker- és alapanyagok kémiai összetételének módosulásáról.
