Polimer gyökerektől a koronaékszerekig, avagy miből készülhet az optimális fogászati implantátum?
Polimer gyökerektől a koronaékszerekig,
avagy miből készülhet az optimális fogászati implantátum?
Ha nagyszilárdságú és kopásálló anyagból készül egy implantátum, az a természetes szöveteket (például csontszövet) károsíthatja, viszont a kis rugalmassági modulusú anyagok deformációra hajlamosak nagyobb igénybevétel esetén. Vajon az ideális, megbízható, tartós megoldás a fogak pótlására ismét egy kompromisszum lesz?
Tudományos Diákköri kutatásom célja olyan fogászati célú alapanyagok és az ezekből készült gyártmányok összehasonlítása, amelyek a jövőben képesek lehetnek betölteni a természet adta egyik legfontosabb „alkatrészünk” a fog szerepét. Bár a műszaki praktika egyszerű, könnyen előállítható és reprodukálható továbbá költséghatékony kialakítást preferál, az orvostechnika sokszínűsége és a fogak mindennapi igénybevétele összetett, sok szempontnak megfelelő tesztek megtervezését és végrehajtását kívánja. Mivel a polimerek térhódítása a fogászatban is jelentős, így felmerült az eddig titánból és kerámiából készült alkatrészek teljes mértékben polimerrel való pótlása.
Kutatásom első része cirkonból készült fehér, és színezett CAD-CAM technológiával készült egyedi abutmentek vizsgálatát foglalja magába. A cirkon kemény, kopásálló felülete miatt alkalmas lehet hosszú élettartam elérésére. A korábbi tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a különböző fázisokban (műtét, vizsgálat, használat) fellépő rotáció esetenként a fogak fejrészének törését, tönkremenetelét okozza, amely a gyakorlatba átültetve az implantátum egyedisége miatt megengedhetetlen hibát jelent.
A használat során előforduló igénybevételek egy erős, tartós alapanyag kiválasztását sugallják, így a titán és a kerámia mellett alternatívaként egy jelenleg is gyártott, törésálló, kifejezetten fogászati célra szánt termoplaszt a tesztek másik alanya. Ez esetben is alapvetően a fejrészek teherbírásának felmérése a cél.
A sikeres vizsgálatok eredményei az orvostechnikai implantátumok fejlődésének egy jelentős mérföldkövét jelenthetik, reményeink szerint olyan alapanyagot találva, mely esetén nem jelent gondot, ha a páciens „a fogához veri a garast..”
Konzulensek: Bognár Eszter, Schindler Árpád
Izing R. Bence
E7TILE
BME GPK ATT
