Különböző koszorúérsztentek összehasonlító vizsgálata
A szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak annak ellenére, hogy megfelelő életmóddal jelentősen csökkenteni lehetne a kialakulásukat. Közép-és Kelet-Európában még a világátlagnál is riasztóbb a helyzet, ugyanis ezekben a régióban a kardiovaszkuláris betegségek minden második halálesetért felelősek. A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok.
A szív- és érrendszeri megbetegedések során kialakult meggyengült vagy éppen elmeszesedett eret ballonkatéter segítségével tágítják ki. A kezelt érszakaszt sztenttel, azaz egy értágítóbetéttel támasztják ki. Segítségével a további szűkülés csökkenthető, illetve a resztenózis – az ér visszaszűkülése – esetében pedig a beavatkozás megismételhető [1].
Az Anyagtudomány és Technológia Tanszéken több mint tizenkét éve folynak kutatások különböző orvosi eszközökkel kapcsolatosan. Értágítóbetétek fejlesztése mellett kereskedelmi forgalomban kapható termékek vizsgálatával, szakvéleményezésével is foglalkoznak.
Dolgozatom témája az angioplasztika egyik eszköze, a sztent. Munkám során rendszerezem a tanszéken eddig megvizsgált sztentek mért tulajdonságait. Ahol szükséges, befejezem, kiegészítem a méréseket. Továbbá teljesen új sztenteket is vizsgálok a már meghatározott eljárások alapján [2].
A sztenteken elvégzendő vizsgálati eljárást a roncsolásmentes tesztekkel kezdem. Meghatározom a profilátmérőt (mérem a krimpelt állapotú sztent átmérőjét gyűrűnként), a tágulási rövidülését (a feltágítás utáni hosszúságváltozás mértéke), a visszaugrást (a feltágítás utáni átmérőváltozás mértéke), a sztent mintázatot (fémmel fedett terület), és ebből a legkisebb és a legnagyobb területű cellát, illetve a berajzolható legnagyobb átmérőjű kör átmérőjét. Ezt követően roncsolásos mérésként oldalági tágítást és a tágított cella területét határozom meg, vagy a sztentrendszer hajlékonyságát vizsgálom szakítógép segítségével.
A mért adatokat rendszerezem, a kapott eredmények alkalmasak lesznek a vizsgált sztentek tulajdonságainak összehasonlítására. Az így összegyűlt adatbázis jelentős segítséget nyújt a jelenleg futó sztent fejlesztéssel kapcsolatos munkáinkban.
Irodalom:
[1] E. G. Nabel: Cardiovascular Disease. N Engl J Med. 349 (2003) 60-72.
[2] Bognár Eszter: Koszorúérsztentek passzív és aktív bevonatai és bevonatolási technológiája (2009)
