Regisztráció és bejelentkezés

A vezetődrót értágítóban való mozgása során felmerült probléma esettanulmánya

Napjainkban a daganatos megbetegedések mellett a keringési szervek, a szív és az erek betegségei fordulnak elő leggyakrabban. A ma emberének egészségét elsősorban a szív és az érrendszer megbetegedései veszélyeztetik. Jelen dolgozatban a koszorúerek megbetegedését követő szívbetegségek egy csoportján segítő eljárás értágító eszközének vizsgálatát tűztük ki célul. [1]

Koszorúér betegség gyanúja esetén igen fontos a tünetek, valamint a szívinfarktus szövődményeinek (például szívritmuszavarok) kezelése. Ennek egyik leggyakrabban alkalmazott módja az érszakasz mechanikus megnyitása katéter segítségével. Az érelzáródás mechanikus megnyitása során jelent segítséget az értágító hüvely. A hüvelyen keresztül jut be az a vezetődrót az emberi testbe, amin keresztül egy sztent beültetése is történhet. A sztent egy hálós falú, általában fémből vagy polimerből készült, biokompatibilis cső, melyet leggyakrabban elzáródó erekbe helyeznek fel. Az értágító hüvely vékony polimer cső, amelyen keresztül a katéter kerül átvezetésre, s ezen keresztül kerül végrehajtásra a beavatkozás vagy vizsgálat. [2]

Tudományos diákköri munkánk célja egy intravaszkuláris beavatkozásoknál alkalmazott eszköz használata során kiderült probléma okának a feltárása volt.

Az eszköz egy úgynevezett introducer (értágító) volt, amelyben elakadást mutatott a rajta átvezetett vezetődrót névleges megfelelő méretei ellenére. A probléma akkor adódott, amikor a korábban bevált, jól működő értágítót lecserélték egy újonnan rendelt típusra. Az értágító hüvelyt megfelelő roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatoknak vetettük alá, hogy megtudjuk, mi okozhatta az adott hibát. Vizsgáltuk az eszközök átmérőit, az egymással való kölcsönhatásukat – szakítógéppel az elmozdulás–erő függvény alapján a tapadást –, valamint az érintkező felületek érdességét. A kutatásunk során négy darab jól működő és egy darab hibás eszközt vizsgáltunk. [3]

Vizsgálataink során ki fog derülni, hogy a hibás eszköz mely részével van probléma – pl. geometriai paraméterek, alapanyag-használat. Munkánkkal szeretnénk segítséget nyújtani az ilyen és ehhez hasonló gyakorlati, klinikai problémák elkerüléséhez.

Irodalom:

[1] E. G. Nabel: Cardiovascular Disease. N Engl J Med. 349 (2003) 60-72.

[2] G. Mani, M. D. Feldman, D. Patel, C. M. Agrawal: Coronary stents: A materials

perspective. Biomaterials 28 (2007) 1689-1710.

[3] Cordis Radial Ease Sheat Introducers, 155-8090 (2012)

szerzők

  • Sélley Torda László
    mérnökinformatikus
    nappali
  • Bán Melinda
    gépészmérnöki
    nappali alapszak

konzulensek

  • Dr. Bognár Eszter
    kutató, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (külső)
  • Nagy Péter
    tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék