Nem szabályozható villamosenergia-termelő egységek és atomerőművi egységek együttes üzemének rendszerszintű vizsgálata

Somogyi Réka, MSc. II. évf.

rekus200410@gmail.com

Konzulens: Fazekas András István PhD, c. egyetemi docens,

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

fazekasai@energia.bme.hu

Napjainkban gyors ütemben növekszik az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat hasznosító erőműegységek (jellemzően szélerőművi és fotovoltaikus erőműegységek) beépített villamos teljesítőképessége, villamosenergia-termelésen belüli részaránya. Ezen környezetbarát villamosenergia-termelési technológia térhódítása egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Mint nem szabályozható villamosenergia-termelő egységek ezek az erőműegységek azonban komoly többletfeladat elé állítják a villamosenergia-rendszer szabályozását. A tömeges elterjedésük ugyanis azt eredményezi, hogy a mindenkori villamosenergia-igények véletlenszerű alakulásának és az erőműegységek véletlenszerű meghibásodásának kiszabályozásán túlmenően a rendszerszabályozásnak ezen erőműegységek ugyancsak véletlenszerűen alakuló teljesítményét is követnie kell (ennek hatását is folyamatosan ki kell szabályoznia, azaz illeszteni kell a mindenkori rendszerszintű teljesítményigényekhez). Ez a helyzet többek között azt is eredményezi, hogy jelentősen meg kell növelni a villamosenergia-rendszeren belüli, gyorsan mozgósítható erőművi tartalék teljesítőképesség arányát.

Felvetődik a kérdés, hogy miképpen lehetséges ezen erőműegységek üzemét rendszerszinten összehangolni a nagy egységteljesítményű, jellemzően magas éves teljesítménykihasználású erőműegységek, jellemzően atomerőművi egységek üzemével? Köztudott az, hogy a rendkívül magas fajlagos beruházási költségű atomerőművi egységek eredő termelési költsége érzékenyen függ az éves kihasználási óraszámtól. Jó néhány országban köztük a magyar villamosenergia-rendszerben is ez a helyzet.

A dolgozat középpontjában a következő kérdések rendszerszintű vizsgálata áll:

1) Hogyan alakult a nem-szabályozható erőműegységek beépített teljesítőképessége, teljesítménybetáplálása és villamosenergia-termelése a közelmúltban rendszerszintű összehasonlításban?

2) Milyen szempontokat kell figyelembe venni ilyen technológiájú erőműegységek rendszerbe léptetésekor a rendszerszabályozás szempontjából?

3) Az együttes rendszerüzem modellezése alapján tehető megállapítások.

Szakirodalmi források:

Deák Zsolt, Kodaj Dávid: Fotovoltaikus erőművek. Trendek és kilátások. Energiaforrás (Az MVM Csoport szakmai lapja), LIII. Évf. 2017. 2. szám, p42-50.

Vuorinnen, Asko: Planning of Optimal Power Systems. Ekoenergo Oy. Vammala, Finland 2009

Fazekas András István: Villamosenergia-rendszerek rendszerszintű tervezése I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.

Fazekas András István: Villamosenergia-termelési technológiák jellemzői. MAFE, Budapest, 2005.

Fazekas András István: A rendszerszabályozási célú tartalék teljesítőjóképességek új besorolási rendszere I. Energiaforrás (Az MVM Csoport szakmai lapja), LIII. Évf. 2017. 1. szám, p91-99.

Fazekas András István: A rendszerszabályozási célú tartalék teljesítőjóképességek új besorolási rendszere II. Energiaforrás (Az MVM Csoport szakmai lapja), LV. Évf. 2019. 1. szám, p50-59.

szerző

Somogyi Réka
Energetikai mérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

Dr. FAZEKAS András István
c. egyetemi docens, oktató, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

helyezés

Jutalom