Regisztráció és bejelentkezés

Duplex és ausztenites acélok hegesztett és forrasztott kötésének korróziós és szövetszerkezeti vizsgálata

Duplex és ausztenites acélok hegesztett és forrasztott kötésének

korróziós és szövetszerkezeti vizsgálata

Remete Solt és Tolnai Ferenc

Napjainkba egyre nagyobb szerepet kapnak a duplex acélok az anyag szerkezetében rejlő tulajdonságaik miatt. A duplex acélok szövetszerkezete 30-60 százalékban ferritből, míg a fennmaradó részben ausztenitből épül fel. Ez az arány jó szilárdságot biztosít a ferrit tartalma, kedvező szívóssági tulajdonságot és kis átmeneti hőmérsékletet az ausztenit jelenléte miatt. A duplex acélokat előszeretettel használják olyan helyeken, ahol kitüntetett szerep jut a korrózióállóságnak és a jó szilárdsági tulajdonságoknak. Éppen ezért felhasználási területük széleskörű. Alkalmazzák a gáz- és olajiparban, tengervíz sótalanító üzemekben és nyomástartó tartályoknál.

A forrasztott kötés vizsgálatát 3 és 6%-os FeCl3 oldatban is elvégeztük. Mindkét esetben egyértelmű eredményeket kaptunk a rézzel való forrasztott kötés hátrányairól. Kíváncsiak voltunk még továbbá, hogy a duplex acéllemezek a hidegalakítás során bekövetkező szövetszerkezeti változásokra hogyan reagálnak korróziós szempontból. Habár kisebb mértékben mint a forrasztott kötésnél, de itt is tapasztalhatóak voltak a korrózió jelei. Mind a két vizsgálat esetében volt még referencia mintánk is, amelyhez tudtuk viszonyítani a kapott eredményeket.

A hegesztés korrózióállóságának vizsgálatánál több kísérletet is végrehajtottunk. Elsőként egy kezeletlen mintát helyeztünk 6%-os FeCl3 oldatba. Ennél egyértelmű korróziós jeleket kaptunk a hőhatási övezetben. Ezután vizsgáltuk a kötés szövetszerkezeti változásait hőkezelés hatására. A hőkezelést 4 hőmérsékleten végeztük (1000, 1050, 1100, 1150 °C). Ezután minden mintát gyorsan kötő műgyantába foglaltunk és a keresztmetszeten vártuk a 6%-os FeCl3 oldat hatását. A korrózió megelőzésének érdekében, valamint a hegesztés során keletkezett elszíneződések és revé eltávolítására három féle pácpasztát is kipróbáltunk. Ezek alkalmazásával újra elvégeztük a kísérleteket és egyértelműen jobb eredményeket kaptunk, mint eddig.

szerzők

  • Remete Solt
    Gépészmérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)
  • Tolnai Ferenc
    Gépészmérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Bobor Kristóf
    adjunktus, Anyagtudomány és Technológia Tanszék