Minimálisan leválasztható rétegvastagság meghatározása homlokbeszúró esztergálással
A kutatásom a homlokbeszúró esztergálásnál a minimálisan leválasztható rétegvastagság vizsgálatával foglalkozik. Azért érdekes ez a terület, hiszen mikroforgácsolásnál más események játszódhatnak le, mint az általános esztergálásnál és rengeteg empirikusan meghatározott képlet nem használható egy bizonyos tartományon kívül. Ezenkívül jelentős a fajlagos erők változása, ideértve a forgácsoló, a passzív és az előtoló erőkomponenseket, melyek értéke drasztikusan nőhet a rétegvastagság csökkentésével. Ennek megjelenítése a fő célja a dolgozatomnak, valamint a felületi érdesség kapcsolatának vizsgálata ugyancsak a rétegvastagsággal.
Az általan vizsgált két anyag a C45-ös acél, valamint az S960QL nagyszilárdságú szerkezeti acél volt. A kísérletek során a munkadarabokon 10 db átmérőn, változó paraméterek között munkáltuk meg a hornyokat. A megmunkálással párhuzamosan erőmérővel mértük az ébredő erőket. A kialakított horony nem futhatott teljesen körbe, mivel akkor már megmunkált felületet ér a szerszám, ezzel pedig értelmetlenné tette volna a profilok mérését. Ennek kiküszöbölését sikerült megoldani, viszont a C45-ös acélnál többször is megállt a főorsó a horony elkészítése közben, melynek valószínűsíthetően irányítástechnikai háttere van.
A kész munkadarabokon a tanszéken található profilmérő eszköz segítségével profilmérést végeztem. A megjelölt értéktől 5°-os osztásban az egész próbatestet lemértem, egyszerre 2 hornyot mérve. Ezen adatokat kiértékelése külön kiértékelő szoftverrel történt, mely meghatározta a hornyok keresztmetszetét, egyenértékű rétegvastagságát, szórási értékeket, valamint a felületi érdességeket. Ezen értékek segítségével, valamint az erőmérő által szolgáltatott adatokkal, már megjeleníthető volt, a fajlagos erők, valamint a felületi érdesség kapcsolata az egyenértékű rétegvastagsággal.
Az adatok feldolgozása után láthatóvá vált, hogy a fajlagos erőkomponensek értéke tényleg nagy mértékben nő az egyre csökkenő rétegvastagság mellett. A felületi érdesség függését az egyenértékű rétegvastagsággal is sikerült megjeleníteni. Továbbá ábrázolható volt az egyenértékű rétegvastagság időbeli lefutása is.
szerző
-
Móré Balázs
Gépészmérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Biró István
adjunktus, Gyártástudomány és -technológia Tanszék
