Diszkrét esemény vezérelt szimulációs és 3D-s tervező szoftverek közötti adatinterfész fejlesztése
Gyártervezés során azon cégek, amelyek kihasználják a mai technológiában rejlő lehetőségeket, a korszellemhez hűen digitális megoldásokat is alkalmaznak mérnöki tevékenységeik során.
A háromdimenziós tervezést jellemzően folyamatszimulációs tervezés követi. A konstruktőrök megalkotják a gyárat, azok objektumait, majd elhelyezik őket a térben, így elkészítve a gyárelrendezést. Ez az elrendezés ritkán végleges, legtöbbször átkerül a szimulációs mérnökökhöz, akik folyamatszimulációs modellt alkotnak az elképzelt megoldásról, melynek célja, hogy az elrendezési terv az adott feltételeket és korlátokat figyelembe véve a lehető legjobb legyen. Egy jó folyamatszimulációs modell megalkotását és kellő elemzését követően a szakemberek képesek meghatározni többek között az anyagáramlás útvonalát, idejét, a gépek kihasználtságát, rugalmasságát, feltorlódó gyártmányok gócpontjait. Ez a két folyamat tehát különböző tudást, felkészültséget igényel. Emellett fontos szempont megemlíteni, hogy a projektek méretéből adódóan lehetetlen, hogy egy mérnök kezében legyen egy teljes gyárkomplexum megtervezése.
Mi is a nehézség itt? Amikor a háromdimenziós modell átkerül a szimulációs részlegre, komoly munkát okoz felépíteni a szimulációs modellt. Jellemzően a mérnökök az alaprajz méretarányos képét próbálják beilleszteni a szimulációs modell hátterének, hogy megfelelően helyezhessék el a szimulációs objektumokat egymáshoz képest. Amikor ez a része elkészül, még fel is kell paraméterezni az anyagáramban résztvevő minden objektumot, ami hosszú és nagy odafigyelést igénylő folyamat. TDK munkám célja, hogy ezt a folyamatot segítse, a megoldásom hatékonyabbá tegye a két szoftver közötti kommunikációt. Ehhez megvizsgáltam azt, hogy mik azok a paraméterek, amelyek egy gyár elrendezéstervezése során, annak elemeit érintik, továbbá hogy mi szükséges egy szimuláció lefuttatásához, mely paraméterek elengedhetetlenek.
A megoldás, amit készítettem képes arra, hogy a Solid Edge 3D-s szoftverben parametrikus objektumokból felépített gyármodellt a Plant Simulation szoftverbe automatikusan megépíti. Így lehetőség nyílik egy gyorsabb kommunikációra, csökkentve az iteráció idejét a két részleg között. A rövidebb válaszidő többek között költséget takarít meg és elősegíti egy jobb terv elkészítését.
