Regisztráció és bejelentkezés

Platformfüggetlen, diszkrét eseményalapú szimulációs keretrendszer fejlesztése gyártási és logisztikai folyamatok elemzésére

Ha egy komplex rendszerrel rendelkező, gyártási tevékenységgel foglalkozó vállalat napjainkban versenyképes szeretne maradni, elengedhetetlen számára, hogy a rendelkezésére álló erőforrásokat minél hatékonyabban ki tudja használni, folyamatait összehangoltan tudja működtetni. A termelési és logisztikai folyamatokkal kapcsolatos vizsgálatokat viszont egy komplexebb rendszer esetében már nem lehet analitikus módon elvégezni, ekkor a rendszer modelljét felépítve, majd szimuláció segítségével kiértékelve juthatunk csak eredményre.

A dolgozat célja egy platformfüggetlen, diszkrét eseményalapú szimulációs keretrendszer létrehozása, amely a későbbiekben képes lesz arra, hogy a modellezendő, kifejezetten gyártási és logisztikai feladatokat ellátó rendszer elemein külön futva, elosztottan működjön. A diszkrét eseményalapú szimulációs logika nagy előnye, hogy a folyamatokat egy dinamikusan változó eseménylista segítségével írja le, és a modell állapotának változása csak egy esemény bekövetkezésekor történik meg, nem folytonosan az időben. A modell futtatása során a keretrendszer az egyes események között eltelt időt figyelmen kívül hagyja, és az időben eseményről eseményre lépve halad előre – ezért lehetséges az, hogy a valóságban történteket többszörösére felgyorsítva lehessen futtatni egy szimulációs modellt. A fejlesztett rendszer a SISO-STD-008-2010 szabvány szerint megadott adatok alapján automatikusan épül fel, és exportálja a felhasználó számára releváns teljesítménymutatók értékeit. A módszer lehetővé teszi többféle elv szerint működő gyártórendszer modellezését, illetve kísérletek futtatásával, azok kézi vagy automatikus összehasonlításával, kapcsolt kereséssel képes bizonyos paraméterek optimalizálásának támogatására.

Hosszútávú cél, hogy a fejlesztett keretrendszer crowdsourcing-alapú, vagyis gyártási erőforrások megosztását lehetővé tévő megoldásokban is használható legyen – például egy több telephellyel, széles beszállítói körrel rendelkező vállalat termelésében részt vevő elemek ennek segítségével egymással online formában kommunikálva tudjanak hatékonyan működni, az erőforrásaik megosztását, kiszervezését és igénybevételét optimálisan megoldani.

szerző

  • Heszler András
    Mechatronikai mérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Szaller Ádám
    PhD hallgató, Gyártástudomány és -technológia Tanszék