Regisztráció és bejelentkezés

Műhelyszintű programfejlesztés és hatékonyságvizsgálat OKUMA környezetben

Igen nagy igény van, főként az egyedi gyártás területén olyan szoftverekre és kisegítő lehetőségekre, melyek a szerszámgépeken történő programozást teszi lehetősé, könnyíti meg, ezzel megkerülve a CAD és CAM rendszerek használatát. Nyilván valóan nem kizárólagos az ilyen programok használata, de megléte egyre több helyen követelmény.

A gyártástechnológia trendek európai fejlődését követve az OKUMA szerszámgépekhez is tartozik műhelyszintű programozást lehetővé tevő és támogató szoftver, ez az Advanced One-Touch IGF, röviden IGF (Interactive Graphics Function). Ez a szerszámgép vezérlését kiegészítve futtatható és számos hasznos funkciójának köszönhetően nagymértékben segíti az egyes alkatrészek gyártásának előkészítését.

A TDK munkámnak az az elsődleges célja, hogy megismertesse a műhelyszintű programozás alapvető aspektusait, lehetőségeit. Kitérek az egyes sajátosságokra és egyedi megoldásokra, amik kifejezetten OKUMA fejlesztések. Lépésről-lépésre mutatom be, hogyan lehet új alkatrészprogramot létrehozni: az előgyártmány létrehozásától egészen a kész NC-programig. Bár mindez számítógépeken valósult meg, az OKUMA által biztosított szoftver teljesen pontosan szimulálja a szerszámgépek kijelzőjét, így később a szerszámgépen történő használat nem jelent problémát.

A bemutatott alkatrész formája nem önkényes: a próbadarab alapjául a szerszámgépek képességét vizsgáló jellegzetes NASA tesztet vettem, melyet úgy módosítottam, hogy a lehető legszélesebb skálán tudjam bemutatni a program képességeit.

Ezen ismeretek összefoglalásaként készítettem egy laborleírást, melynek segítségével a hallgatók is elsajátíthatják a szoftver alapvető használatát. A labor elvégzésével a hallgató életszerű példán keresztül ismerkedhet meg a műhelyszintű programozással, ezáltal olyan ismeretekre tehet szert, melyet a későbbi pályafutása során is hasznosíthat.

A dolgozatomban bemutatott szoftverrel a műhelyszintű programozás lényegesen könnyebb feladat: a számos beépített ciklus és szimulációs lehetőség a kezdő felhasználók számára jelenthet könnyebbséget; a részletes megmunkálási és mozgási beállítások a haladó programozóknak jelentenek segítséget.

szerző

  • Molnár Dóra
    Energetikai mérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Dr. Gyurika István Gábor
    adjunktus, Gyártástudomány és -technológia Tanszék