Regisztráció és bejelentkezés

Mágneses síkfelület hengerlő szerszám vizsgálata a mágneses térerősség függvényében

Az egyre jobban megkövetelt felületi minőség (mikroszkópi és makroszkópi), a tömeggyártás és a környezettudatosság igénye szükségessé teszi a termelékeny technológiai eljárások fejlesztését. Fo-kozottan vonatkozik ez a befejező finom-megmunkálásokra. A hengerlés világszerte elterjedt anyagleválasztás nélküli, hideg állapotban történő, befejező képlékeny megmunkálás. Nagy terme-lékenységgel lényegesen javítható a felületi minőség, miközben a felület mikrokeménysége is foko-zottan javul.

A legtöbb esetben forgástest jellegű munkadarabokat hengerelnek. Azonban eddigi vizsgálati ered-mények azt mutatják, hogy síkfelületet is jó eredménnyel lehet mágneses erő segítségével hengerelni. [1]

Sajnos a kedvező hatások ellenére a szerszám csak korlátozva alkalmazható az erős mágneses tér miatt. A kutatásom célja, hogy a mágneses erővel történő síkfelület hengerlés előnyeit megtartva a szerszám alkalmazhatóságát elősegítsem az iparban.

A kutatás során a szerszám globális mágneses vizsgálata elengedhetetlen. Ugyanis a biztonságos üzemelés alapkövetelménye, hogy a mágneses csak a meghatározott irányba fejtse ki a hatást. Azért a legfontosabb vizsgálati paraméterek a mágneses térerősség és a mágneses fluxus sűrűség. A szer-szám energetikai viszonyai nagyon nehezen vizsgálhatók, ezért a kutatás során egy kombinációs módszert alkalmazunk, amely kísérleti és szimulációs lépésekből áll.

Működés szempontjából kritikus a szerszám geometriai kialakítása, továbbá elméleti megfontolások alapján, megvizsgálom a meglévő elemek anyagait, azok eltérő mágneses tulajdonságai miatt. Majd bemutatok egy új kísérleti fejlesztést, aminél az ipari alkalmazhatóság és a hengerlési erő növelése a végcél.

A dolgozat első felében az eredeti szerszámmal foglalkozom, mert ennek megértése feltétlenül szükséges a későbbiekben elvégzett analitikus elemzéshez. A szerszám modelljének megalkotása után definiálom a rendszert befolyásoló körülményeket. A lokális analízis és a globális vizsgálatok eredményeit összevetjük a valós környezetben kimért eredményeinkkel. Később összeállítjuk az új kísérleti szerszám modelljét, mint mágneses szempontból szabályozott mágneskört, mely optimálisan méretezett keresztmetszeteket tartalmaz. A kísérleti szerszám analitikus vizsgálata után részle-tesebben ismertetem a fő elemek méretezését, illetve az új konstrukció kialakítását.

A dolgozat zárásaként közlöm a mérések eredményeit az ebből levont következtetéseket, fejlesztési lehetőséget és értékelem az alkalmazott módszereket.

Irodalom:

1. Kovács Zs. F., Viharos Zs. J., Kodácsy J.:Determination of the optimal working gap for the Magnetic Assisted Ball Burnishing tool, 15th IMEKO TC10, Budapest, Hungary, 2017.

szerző

  • Tóth Márk
    Gépészmérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Kovács Zsolt Ferenc
    doktorandusz, Gyártástudomány és -technológia Tanszék