Regisztráció és bejelentkezés

Gyógyszeripari hulladék-oldószerelegy két, szakaszos desztillációs lépéssel történő regenerálása

A desztilláció a folyadékelegyek szétválasztásának széles körben alkalmazott művelete, mely az elegy komponensei illékonyságának különbségén alapul. Változó mennyiségű és összetételű elegyek szétválasztására gyakran szakaszos desztillációt alkalmaznak, például a gyógyszer- és finomvegyszergyártásban és a szesziparban.

Dolgozatomban egy ipari hulladékoldószer (összetevői: diklórmetán (DKM), aceton, víz) szakaszos desztillációval történő feldolgozását vizsgáltam a ChemCAD professzionális folyamatszimulátorral. A művelet célja nagy tisztaságú aceton (víztartalma kisebb, mint 0,2 térfogat% és DKM tartalma kisebb, mint 0,05 térfogat%) gyártása. A kiindulási elegy nem ideális, az aceton DKM-mel és vízzel is tangens azeotrópot, a DKM és a víz pedig egymással heteroazeotrópot képez. A legjelentősebb szennyező a víz. Munkám célja az volt, hogy az aceton kinyerést növeljem a jelenlegi technológia módosításával.

Munkám során először a szétválasztandó elegy gőz-folyadék egyensúlyi viszonyait vizsgáltam. A termodinamikai modellekkel számolt értékeket összevetettem mérési adatokkal. Ezután az üzemben jelenleg is működő technológiát modelleztem:

• Az elválasztás két kolonnán történik.

• Az első (kisebb) kolonnán előlepárlás zajlik két sarzsban.

• Előlepárlás után a két kapott főpárlatot egyesítik, majd egy nagyobb kolonnán újradesztillálják.

Ezek után a két kolonna működését úgy optimalizáltam, hogy az aceton kinyerést maximalizáljam. Döntési változó volt az egyes kolonnákban a különböző desztillációs lépéseknél a refluxarány és a párlatok mennyisége.

szerző

  • Németh Bence Gábor
    Vegyészmérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Láng Péter
    Egyetemi tanár, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
  • Dr. Hégely László
    egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék