Gyógyszeripari hulladék-oldószerelegy két, szakaszos desztillációs lépéssel történő regenerálása
A desztilláció a folyadékelegyek szétválasztásának széles körben alkalmazott művelete, mely az elegy komponensei illékonyságának különbségén alapul. Változó mennyiségű és összetételű elegyek szétválasztására gyakran szakaszos desztillációt alkalmaznak, például a gyógyszer- és finomvegyszergyártásban és a szesziparban.
Dolgozatomban egy ipari hulladékoldószer (összetevői: diklórmetán (DKM), aceton, víz) szakaszos desztillációval történő feldolgozását vizsgáltam a ChemCAD professzionális folyamatszimulátorral. A művelet célja nagy tisztaságú aceton (víztartalma kisebb, mint 0,2 térfogat% és DKM tartalma kisebb, mint 0,05 térfogat%) gyártása. A kiindulási elegy nem ideális, az aceton DKM-mel és vízzel is tangens azeotrópot, a DKM és a víz pedig egymással heteroazeotrópot képez. A legjelentősebb szennyező a víz. Munkám célja az volt, hogy az aceton kinyerést növeljem a jelenlegi technológia módosításával.
Munkám során először a szétválasztandó elegy gőz-folyadék egyensúlyi viszonyait vizsgáltam. A termodinamikai modellekkel számolt értékeket összevetettem mérési adatokkal. Ezután az üzemben jelenleg is működő technológiát modelleztem:
• Az elválasztás két kolonnán történik.
• Az első (kisebb) kolonnán előlepárlás zajlik két sarzsban.
• Előlepárlás után a két kapott főpárlatot egyesítik, majd egy nagyobb kolonnán újradesztillálják.
Ezek után a két kolonna működését úgy optimalizáltam, hogy az aceton kinyerést maximalizáljam. Döntési változó volt az egyes kolonnákban a különböző desztillációs lépéseknél a refluxarány és a párlatok mennyisége.
szerző
-
Németh Bence Gábor
Vegyészmérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Láng Péter
Egyetemi tanár, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék -
Dr. Hégely László
egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
