Magyarországi biomassza potenciál algoritmus alapú feltérképezése

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozását követően a 2009/28/EK irányelv alapján 2020-ra 13%-ra köteles növelni a megújuló energiaforrások bruttó Hazai részarányát, melyet a magyar Energiastratégia 14,65%-os célértékkel kíván elérni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapítható, hogy 2012-, 2013-ban a hazai megújuló részarány már meghaladta ezt az értéket, azonban utána fordított tendencia volt megfigyelhető, így 2019-ben már csak 12,6% -os volt a megújuló részarány. Ezen tendenciával ellentétes módon a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es adatai alapján a megújuló energiaforrások biomassza részaránya háromszoros értékére nőtt a 2000-ben feljegyzett adatokhoz képest. Ugyanezen adatok alapján a biomassza a megújuló részarány 66% teszi ki az országban, továbbá az Energiastratégia tervezete szerint a 2016-2030-ig tartó időintervallumban további 28%-kal fog növekedni a biomassza alapú energiatermelés. Ezt a tényt alátámasztja a magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium kijelentése is, miszerint a tervezett intézkedések között szerepel a távhőtermelésben használt földgáz részarányának 2030-ig történő csökkentése 70%-ról 50%-ra, melynek megvalósítása a magyarországi geotermikus- és biomassza potenciál kiaknázásan alapul.

Jelen tanulmány a Magyarország biomassza alapú távhőrendszer integrálására alkalmas települések, illetve az ezen területekhez tartozó régiók biomassza termelődési potenciáljának algoritmus alapú valós idejű feltérképezésével foglalkozik.

szerző

Csereklyei Anna
Energetikai mérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

Dr. Bokor Balázs
egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Szücs Botond
egyetemi adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék