Regisztráció és bejelentkezés

Környezettudatos technológiák a közúti közlekedésben

Jelen dolgozatban megvizsgáltam a környezettudatos technológiákat arra jutottam, hogy csupán a CNG az LPG és az akkumulátoros elektromos jármű előtt van jelenleg lehetőség hogy idővel leváltsák a jelenleg használt benzin illetve dízel üzemű járműveket.

A dolgozatban részleteztem, hogy ezen járművek milyen műszaki megoldásokat alkalmazhatnak és ezek közül melyek az elterjedtek.

Ezt követően ismertettem három well to wheel elemzés eredményeit melyben az elsődleges energiahordozó kibányászásától/rendelkezésre állásától kezdve egészen a jármű mozgatásáig vizsgálják, hogy mely technológiák mekkora energiafelhasználással és milyen környezeti terheléssel járnak. A környezeti terhelés terén a széndioxid kibocsátásra helyeztem a hangsúlyt. Megállapítottam, hogy a belsőégésű motoros technológiák közül a dízel járművek minősülnek a leghatékonyabbnak, őket követik a CNG üzemű járművek, majd a benzines és LPG üzeműek melyek közel hasonló hatékonyságúak. Az elektromos járművek hatásfokát azonban alapvetően az határozza meg, hogy milyen energiaforrásból töltjük őket.

Vizsgálva a CO2 kibocsátást arra jutottam, hogy az LPG és CNG üzemű járművek kedvezőbbek mint a benzin üzeműek, azonban a legkedvezőbb ilyen téren is a dízel jármű. Az elektromos jármű kibocsátását ez esetben is az elektromos energia előállítása határozza meg. Belátható, hogy fosszilis tüzelőanyagokból nyert elektromos energiákkal meghajtott járművek általában kedvezőtlenebbek, mint a hagyományos belsőégésű motoros járművek. Ezzel szemben a megújuló energiák használata nagyságrendileg képes csökkenteni a CO2 kibocsátást. Szintén kedvezőnek találtam az atomerőművek használatát, ám felhívtam a figyelmet hogy a nukleáris hulladék hatásaitól és egyéb veszélyek elemzésétől a felmérések eltekintettek.

A járművek várható elterjedését is vizsgáltam, így arra jutottam, hogy az LPG üzem lassan terjed, a CNG- használatnál már látványosabb a terjedés mértéke. Megállapítottam továbbá, hogy ugyan az elektromos járművek csak a közelmúltban váltak az átlag vásárlóknak elérhetővé, mégis nagy arányban terjednek.

Főbb források:

1. Papp Tibor (2014) Miért nem járunk vízautóval?

http://totalcar.hu/magazin/technika/2014/06/11/miert_nem_jarunk_vizautoval/

2. S.Gupta, V.Patil, M.Himabindu, R.V.Ravikrishna (2016) Life-cycle analysis of energy and greenhouse gas emissions of automotive fuels in India: Part 1 – Tank-to-Wheel analysis

http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S036054421501573X

3. S.GuptaV.PatilM.HimabinduR.V.Ravikrishna (2016) Life-cycle analysis of energy and greenhouse gas emissions of automotive fuels in India: Part 2– Tank-to-Wheel analysis

http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0360544215016394

4. Papp Kristóf László (2012) Járműbe építhető villamos meghajtási lehetőségek vizsgálata

https://tdk.bme.hu/VIK/DownloadPaper/Villamos-meghajtasu-jarmu

5. Jong Roul Woo, Hyunhong Choi, Joongha Ahn (2017) Well-to-wheel analysis of greenhouse gas emissions for electric vehicles based on electricity generation mix: A global perspective

http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1361920916301973

6. Meggyes Attila (1993): Hőerőgépek égéstermékei okozta levegőszennyezés. Műegyetemi kiadó, N.h.

7. Kendi Péter (1999): Kettős üzemű gázautók. Műszaki könyvkiadó, N. h.

szerző

  • Kiss Mihály Dávid
    Gépészmérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Meggyes Attila
    egyetemi tanár, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék