Gyújtófolyadékok emissziójának vizsgálata

Napjainkban a környezetvédelem egyre fontosabb szerepet játszik az életünkben. Igyekszünk csökkenteni a károsanyag-kibocsátásunkat az élet minden területén, azonban az életszínvonalunk fenntartása mellett ez igen nagy kihívást jelent. Az iparban és a mezőgazdaságban, valamint a háztartásokban képződő szennyezőanyagok kibocsátásával megannyi szervezet foglalkozik és rendeletek, ill. törvények segítségével szabályozzák azokat. A dolgozatomban egy olyan témával foglalkozom, amely Európán belül nem került előtérbe az elmúlt évtizedekben, mégpedig a gyújtófolyadékok emissziójának vizsgálatával.

A sütéshez ősidők óta gyújtófolyadékokat használunk, amely kezdetben állati eredetű zsírból, majd a későbbiekben a növényi olajból készültek. A paraffin olaj felfedezése után az olcsó nyersolaj származékok gyújtófolyadékként való használata igen népszerű lett, amellyel újabb környezetvédelmi problémák kerültek a felszínre. A grillsütés elengedhetetlen kelléke a gyújtófolyadék, amely a sütéshez használt szén begyújtásához szükséges. Ezek a gyújtófolyadékok általában valamilyen szénbázisú vegyületet tartalmaznak, amelyek elégetése során jelentős mennyiségben képződik elégetlen szénhidrogén (THC). A kibocsátott elégetlen szénhidrogének súlyos környezeti károkat okoznak, valamint az emberi szervezet számára is veszélyesek, ezért érdemes vizsgálatot indítani a témában. A gyújtófolyadékok a megfelelő gyorsaságú gyulladás érdekében illékony szerves vegyületeket (VOC) is tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a káros felszínközeli ózonképződéshez, amely erősen mérgező az emberi szervezet számára.

Noha a grillsütés nem örvend akkora népszerűségnek Európában, mint az USA-n belül, fontosnak tartom az alaposabb vizsgálódást. Az USA-ban 1990-ben készült egy átfogó tanulmány a gyújtófolyadékok emissziójáról [1], amelyet több ízben is felhasználtam a dolgozatom elkészítése során. Mivel Európán belül, így Magyarországon sem készült hasonló tanulmány így elsőként foglalkoztam alaposabban a témával és készítettem el ezt a dokumentumot. A dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mekkora károsanyag-kibocsátással jár különböző grillgyújtó folyadékok használata. A válasz megtalálásához egy külön erre a célra létrehozott mérőrendszert kellett összeállítani, tesztelni, majd a vizsgálni kívánt gyújtófolyadékokkal a megfelelő számú kísérletet végrehajtani. A munkám során kapott eredmények alapján össze lehet hasonlítani az egyes gyújtófolyadékok emisszióját, valamint értékelni lehet azokat környezetvédelmi szempontból.

Irodalom:

1. Campbell D. L., Stockton M. B.: Estimation of emissions from charcoal lighter fluid and review of alternatives: final report. U.S. Environmental Protection Agency, Research Triangle Park, North Carolina, January 1990

szerző

Fejes Imre
Gépészmérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

Dr. Cséfalvay Edit
Egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

helyezés

III. helyezett