Referenciaépület fűtési energiafogyasztásának értékelése eltérő éghajlatú helyszíneken
Munkám során olyan európai minőségi követelményeket vizsgálok, melyek befolyásolják az épületek energiafelhasználást. Mivel Európa egységesen törekszik a fenntarthatóság irányába azáltal, hogy próbálja csökkenteni az elpazarolt energia mennyiségét, ezért fontos, hogy az épületek energiafelhasználását is korlátozzuk. Köztudottan az épületek energiafelhasználása az egyik legnagyobb részét teszi ki Európa összes energiafelhasználásból. Az épületek energiafelhasználásának és evvel együtt tehát a fűtési energiafelhasználásnak a csökkentése azért is kifejezetten fontos, mert az életünk legnagyobb részét épületekben töltjük, vagy otthon vagy a munkahelyünkön, esetleg az iskolában. Ennek egyik leginkább kézenfekvő megoldása lehet a háztartások energiahatékonnyá tétele, aminek első és talán legfontosabb lépése az, ha a ház hőveszteségeit minimálisra csökkentjük. Ezt jó hőszigetelőképességű anyagok felhasználásával érhetjük el, ezeknek az anyagoknak nagyon alacsony a hőátbocsátási tényezőjük (U). Ha minél kisebb hőátbocsátási tényezőjű szerkezetek építését írjuk elő -világszerte, vagy akár Európa szerte – akkor sikeresen tudnánk csökkenteni a háztartások környezetre gyakorolt terhelését.
Jól megfigyelhető, hogy Európa északi részén elhelyezkedő országok esetében az előírt hőátbocsátási tényező értéke kisebb, mint az Európa közepén vagy déli részén elhelyezkedő országok esetében. Ennek a jelenségnek társadalmi okai is vannak, de nagy részben magyarázható az országok közötti eltérő klímával. Európai társadalmakban a háztartások belső hőmérsékletei között nem igen van eltérés, a hőveszteség pedig egyenesen arányos a külső hőmérséklet - ami a kontinensen elég jelentősen változik - és a belső hőmérséklet különbségével. Ezt a földrajzilag meghatározott különbséget a szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének a csökkentésével lehet kompenzálni. Ha minden országban ugyanazt az északi országokban előírt hőátbocsátási tényező lenne előírás, akkor Európa energiafogyasztása ezen a téren jelentősen csökkenne. Ezáltal természetesen egy olyan helyzet állna elő, ahol a délen fekvő országokban sokkal szigorúbbak lennének a követelmények az elméletileg szükségesnél, emiatt esetlegesen alig kellene – ha egyáltalán kellene - fűteni ezekben az országokban a téli hónapokban.
Vizsgálatom célja, hogy megállapítsam egy referencia ház fűtési energiafelhasználását havi bontásban, a lehető legtöbb európai országban és ebből levonjam a következtetést, miszerint az alacsony vagy a magas fűtési energiafelhasználási értékeket milyen tényezők befolyásolják a leginkább. Ezek a befolyásoló tényezők lehetnek a szigorú vagy enyhe előírások és az éghajlati hatások is, mint például a fűtési hőfok-híd vagy az átlagos napsugárzás intenzitása.
szerző
-
Laklia Bence
Energetikai mérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Bokor Balázs
egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék -
Dr. Horváth Miklós
egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék